A kereslet csökkenésében a döntõ szerep Kínának jutott, ahol az aranyrudak és érmék iránti vásárlói igény a felére csökkent. Ennek okait a jelentés egyrészt a kínai értékpapír piac magára találásában, másrészt a kínai kommunista párt masszív korrupció ellenes kampányában látja.

Az arany árfolyama a megelõzõ két évben 28 százalékkal csökkent, ahogy a korábbi, a masszív jegybanki monetáris lazítási programok által táplált inflációs félelmek alaptalannak bizonyultak. Idén viszont már 3 százalékkal drágult a nemesfém, elsõsorban az eurózónával kapcsolatban kiújuló félelmek miatt - írja a jelentés.





Az arany másik jelentõs felvevõpiacán, Indiában az ékszeripar aranykereslete rekordszintre emelkedett, elérte a 662,1 tonnát. Mindezt annak ellenére, hogy a kormányzat különbözõ adminisztratív intézkedésekkel próbálta csökkenteni az ország aranyimportját. Ezzel India átvette a vezetõ szerepet Kínától a legnagyobb aranyimportõr országok listáján.

Kínában tavaly csökkent az ékszeripar aranykereslete, a 2013-as szinthez képest 33 százalékos volt a visszaesés. A csökkenés az év végén folytatódott, de ez természetes jelenségnek tekinthetõ mielõtt újra felfutna a kínai holdújév kezdete elõtt. A kínai antikorrupciós kampány következtében elsõsorban a kisebb aranyrudak iránti kereslet esett vissza a jelentés szerint.

Az ékszerpiacon a kereslet eközben magasabb értékû termékek irányában mozdult el, a 18 karátos termékek egyre népszerûbbé váltak a vásárlók körében. A piac luxuskategóriája viszonylag egészségesnek volt tekinthetõ. Ezt jól mutatja, hogy a Cartier már több bolttal rendelkezik Kínában, mint az Egyesült Államokban.

A WGC szerint az ázsiai aranykeresletet támogatja az piaci infrastruktúra fejlõdése és új termékek megjelenése is. A Chicagói Árutõzsde csoport tavaly bevezetett Hong Kongban egy új aranykontraktust is, amellyel múlt hónapban indult meg a kereskedés, s a Sanghaji Aranytõzsde elindította nemzetközi platformját a város szabadkereskedelmi övezetében - hívja fel a figyelmet a WGC.

Tavaly a kínai és az indiai kereslet a világ aranykeresletének már 54 százalékát tette ki, ez az arány 2005-ben még csak 33 százalékos volt. Európában a tavalyi negyedik negyedévben az euróval kapcsolatos aggodalmak jelentõsen növelték a keresletet az aranyrudak és érmék iránt - mondta Alistair Hewitt, a WGC szakértõje a lapnak. Az arany euróban számított árfolyama tavaly 14 százalékkal emelkedett, ahogy a közös európai deviza gyengült a dollárral szemben.

Az emberek félnek a potenciális európai politikai politikai kockázatoktól, s ezt csak erõsítette a görög választások eredménye s az ECB kvantitatív lazítási programjának megindulása. Az ehhez hasonló tényezõk eredményezhették a kontinensen a fizikai arany iránt kereslet növekedését.

Európa egyik legnagyobb aranykereskedõ cége, a Degussa vezérigazgatójának elmondása szerint a cég alapítása óta eltelt három évben a mostani január hozta a legmagasabb forgalmat, ezt megelõzõen a kereslet novemberben járt a csúcson. Szerinte ez leginkább az emberek azzal kapcsolatos félelmének köszönhetõ, hogy esetleg valami rosszul sül el az euróval kapcsolatban.

Forrás: Napi.hu