Az Amerikai Egyesült államok után Németország rendelkezik a legtöbb arannyal a Föld országai közül, nem kevesebb, mint 3,391 tonnával. Az elképesztõ mennyiségû, 137,5 billió euró értékû aranynak azonban mindössze csak 31 százaléka van Frankfurtban, a német központi bank tényleges birtokában. A többi 45 százalékot New York, 13 százalékot London, 11 százalékot pedig Párizs nemzeti bankjainak bunkereiben õrzik.

Kattintson és nézzen szét Németországban!

A német jegybank Amerikából 300 tonnát, Franciaországból 347 tonnát kíván majd hazaszállítani a következõ három évben fokozatosan, szigorúan titkos idõpontokban. Míg tengerentúlon még ezután is marad jelentõs mennyiségû készlet, a francia bázis teljes mértékben felszámolásra kerül ezzel a lépéssel. Németország tagadja, hogy ez utóbbinak a gazdasági szempontokon kívül egyéb politikai oka is lenne. Egy sajtótájékoztatón szóvivõjük úgy nyilatkozott, hogy az euró bevezetésével a Banque de France vonatkozásában egyszerûen megszûnt a legfõbb oka az aranytartalékok külföldön való tárolásának - ami a britek és az USA esetében nyilván továbbra is áll - vagyis annak, hogy krízishelyzetben az aranyért cserébe gyorsan jussanak hozzá külföldi, más nemû valutához.

Az aranytartalékok egyébként még a hidegháború idején kerültek külföldre, az oroszok esetlegesen bekövetkezõ inváziójától tartva. A németek félelme és bizonytalansága akkorának bizonyult, hogy a német újraegyesülés elõtt az arany csaknem 98 százaléka volt országon kívül.

A Bundesbank három fontos tényezõt tartott szem elõtt annak megválasztásakor, hogy hová menekítsék értékeiket: a külföldi bank nemzetközi jó hírneve és megbízhatósága, a lehetõ legmagasabb biztonsági színvonal  a készletek tárolásánál, és a stabil demokratikus alapokon mûködõ államszervezet. Ezért esett a választásuk annak idején New Yorkra, Londonra és Párizsra. A New York-i  befektetõk például annyira megbíznak bankjukban, hogy legtöbbjük szinte sosem kéri, hogy ellenõrizhesse az aranytárolókat. Tavaly októberben pedig, amikor a Sandy hurrikán söpört végig a nyugati partokon, a szövetségi erõk csak ennyit mondtak: "Aki igazán biztonságban szeretne lenni, menjen a bank föld alatti bázisaira".

Az arany hazaszállítása arra is jó alkalmat ad, hogy a németek felmérjék, melyik országban pontosan mennyi tartalékuk is van, valamint ellenõrizzék annak valódiságát. Ebbõl a szempontból egyébként a svájci nemzeti bank nem mutatkozik együttmûködõnek. A németek mellett az osztrákok is többször kifogásolták már, hogy a svájciak biztonsági okokra hivatkozva nem hajlandóak elárulni az illetékeseiknek, hol tárolják az aranyat és annak minõségi vizsgálatának engedélyezésétõl is vonakodnak.

Válság idején is biztos befektetés

Carl Ludwig Thiele, a Bundesbank egyik vezetõje úgy nyilatkozott a lapoknak, hogy a németek nagy részét rendkívüli elégedettséggel tölti el az a tény, hogy az arany hosszú idõ elteltével ismét belföldön lesz.

Sokan azonban rossz lépésnek tartják a tartalékok visszaszállítását pont az eurókrízis idején. A kritikusok attól tartanak, hogy a német arany esetleg az EU adósságválság-kelezõ programjának, az ESFS-nek az áldozatává válhat. Ugyanakkor más források szerint maga a gazdasági miniszter, Philip Rösler nyilatkozott úgy, hogy az aranytartalékokhoz ebbõl a célból nem fognak nyúlni, sõt, meg is tiltották a briteknek és a franciáknak, hogy az euróövezeti mentõalapban az aranyat használják fedezetként.

Bár az USA 8000 tonnája megközelíthetetlen, a németek második helye biztos a ranglistán. Komolyabb aggodalomra nem igazán lehet okuk.

Forrás: www.kitekinto.hu