Sokféle szcenáriót vizsgáltak meg az Exclusive Analysis elemzõi, és figyelmeztetnek, hogy rohamosan csökken annak a valószínûsége, hogy az EU megfelelõen kezelni tudják az európai adósságproblémákat. A szakértõk úgy vélik a legvalószínûbb kimenetel egy hirtelen kitörõ pénzügyi válság.
A legrosszabb szcenárió esetében az Exclusive Analysis szerint a görög és a portugál kormány szétesik, miután képtelenek megtalálni a módját a helyes válságkezelésnek. Ezzel párhuzamosan a németek egyre inkább vonakodnak majd az EFSF-hez történõ további pénzbeni hozzájárulásoktól, ami pedig magának a mentõalapnak a méretét fogja csökkenteni.
Ezt látva pedig Kína és a többi BRIC-ország egyértelmû jelét adja annak, hogy nem járulnak hozzá az európai mentõalaphoz. Az EFSF így az EKB-hoz fordul, mely azonban nem fog annyi pénzt nyomtatni, mely a PIIGS-országok megmentéséhez szükséges lenne. Az EFSF feltõkésítésének meghiúsulása következtében pedig az európai bankok nem lesznek hajlandóak elfogadni a görög államkötvények esetében az 50%-kal alacsonyabb értékre történõ cserét, így az IMF és az EKB is felfüggeszti a további pénzek folyósítását Görögország irányába.
"Az egyes országok esetében a csõdvalószínûség növekedése azt eredményezheti, hogy az emberek Görögországban és Portugáliában megrohanják a bankokat. Franciaország adósságbesorolása pedig "AAA"-ról "AA"-ra csökken, az EFSF minõsítése pedig "AA+"-ra romlik. A PIIGS-országokban a kötvényhozamok jelentõsen megugranak, a bankközi hitelpiac pedig lefagy. Görögország csõdbe megy" - olvasható a tanulmányban.
Ez a sötét szcenárió az Exclusive Analysis szerint november 23-26 között fog bekövetkezni, amikor Görögország elhagyja az eurozónát, és pénznyomtatásba kezd, hogy megmentse bankszektorát. Az ország új fizetõeszköze hirtelen leértékelõdik majd, a befektetõk pedig hatalmas veszteségeket szenvednek el befektetéseiknek az új devizára történõ átváltásakor.
Az elemzõk 25%-os esélyt adnak annak, hogy az eurozóna folytatja az eddig látott, sok eredményre nem vezetõ válságkezelést. Ebben az esetben a Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban hatalomra lépõ új kormányok az év végégig megpróbálhatnak új megoldásokat találni a válság a problémákra. Portugália viszont ebben az esetben sem fogja tudni teljesíteni a kitûzött fiskális célokat, a franciák adósságbesorolása pedig ugyancsak romlik a növekvõ görög csõdvalószínûség következtében.
Ezen forgatókönyv szerint január-február környékén Görögország fizetésképtelenné válik, a lavinát azonban ekkor megállítja, hogy sikerül megállapodni a kötvények esetében a 70%-kal alacsonyabb értékre történõ cserérõl. "A civil megmozdulások azonban folytatódnak Portugáliában és Spanyolországban, ami viszont csökkenti a tervezett megszorítások véghezvitelét. Ebben a szcenárióban a spanyolok és az olaszok az IMF-hez fordulnak, így az adósságválság egy idõre háttérbe szorul, a piacok majd 2012-2013-ban veszik újra elõ a témát - amikor Görögország csõdbe megy és bevezeti a drachmát.
Az Exclusive Analysis 10%-os valószínûséget ad csupán annak, hogy az adósságválságot sikerül megoldani. Görögország azonban még ebben az esetben is csõdbe jut - még az év vége elõtt -, azonban a többi PIIGS-országban a politikai vezetés erõsödése megállítja az összeomlást. Az új kormányok megfelelõ hitelességet építenek ki, az USA, a britek és a BRIC-országok pedig megállapodnak az EFSF feltõkésítésérõl. "Az EKB ebben az esetben felismeri, hogy még többet kell vásárolnia a bajba jutott országok államkötvényeibõl.
Forrás: www.portfolio.hu