Forrás: Forbes

A Hongkongi statisztikai hivataljanuári jelentése szerint Kína 102.779 kilogramm aranyat importált Hongkongból novemberben, ami jelentõs emelkedés az októberi 86.299 kilogrammhoz képest.  Peking nem hozza nyilvánosságra a saját aranykereskedelmével kapcsolatos adatokat, így a Hongkongi adatok szolgáltatják a legmegbízhatóbb alapot Kína aranyimportjának felmérésére.

Az elemzõk szerint 2011-ben Kína 490 tonna aranyat vásárolt, ami a 2010-es 245 tonnás becslés kétszerese. „Ez a hihetetlen mértékû emelkedés az aranyimportban nagyon megmozgatja az emberek fantáziáját,” mondja Ross Norman, a londoni Sharps Pixley arany befektetési cégtõl.

Ki veszi meg ezt a temérdek aranyat Kínában?

A kínai jegybank, a People’s Bank of China célozgatott rá, hogy vásárol aranyat. „Egyetlen eszköz sincs biztonságban,” nyilatkozta Zhang Jianhua, a bank igazgatója a múlt hónap végén. „A kockázat ellen az egyetlen védekezés a kemény valuta, ami az arany.” Zhang azt is hozzátette, hogy a legjobb stratégia akkor vásárolni, amikor a piac lent van. Ahogy az várható volt, a nyilatkozatból az elemzõk rögtön arra a következtetésre jutottak, hogy a világ ötödik legtöbb arannyal rendelkezõ országa még többet akar.

Ez a következtetés azonban némiképp sántít. Elõször is a kínai kormány ritkán tesz bármit mások elõnyére és saját kárára, jelen esetben azáltal, hogy világgá kürtöli rövidtávú befektetési stratégiáját.

Másodszor a kínai jegybank vásárlóereje igen gyenge mostanában. Kína valutatartalékai 20,6 milliárd dollárral estek 2011 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest. 1998 óta általában az elsõ negyedéves kiáramlás nem volt jelentõs, de a tendencia mindenképpen aggasztó. November és december hónapokban a tartalékok hihetetlen mértékben, összesen 92,7 milliárd dollárral csökkentek.

Harmadszor pedig, a mérleg szempontjából fizetésképtelen kínai jegybank számára egy ilyen aranyvásárlás rendkívül kockázatos lépés lenne. A kínai központi banknak bevételt generáló eszközökre van szüksége, hogy teljesíteni tudja a valutavásárlások miatti adósságaiból származó kötelezettségeit, és az aranyvásárlás ezt csak nehezítené. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bank soha nem vásárol aranyat, bizonyára megteszi idõnként, de mindenképpen mértékkel, hiszen az aranyból nem tud a nagyon is szükséges bevételre szert tenni.

A kínai központi bankot leszámítva az ország többi intézményi befektetõje igen elenyészõ igényt támaszt aranybefektetésekre. Természetesen vannak ipari felhasználók, de az õ igényeiket a hazai termelés bõven kielégíti. Ne felejtsük el, hogy jelenleg Kína a világ legnagyobb aranytermelõje. Ebbõl következik, hogy a Kína által külföldrõl importált aranyat fõként magánszemélyek vásárolják.

Miért vásárolnak magánemberek ennyi aranyat? Az egyszerû válasz, hogy az igény csupán szezonális jellegû, ahogyan azt Jeff Wright, a Global Hunter Securities-tõl gondolja. A kínaiak gyakran adnak aranyból készült ajándékokat a kínai újév alkalmából. Ez a szezon egy hete kezdõdött. A július óta tapasztalható nagymértékû emelkedést az aranybehozatalban azonban nem lehet az ajándékozással magyarázni. November volt az ötödik olyan hónap, amely során Kína rekordmennyiségû aranyat importált Hongkongból.

A legkézenfekvõbb magyarázat, hogy a kínaiak az infláció elleni fedezetként vásárolják az aranyat, ahogyan azt a Financial Times is feltételezi. Ugyanakkor érdemes megjegyezi, hogy az aranyeladások rendkívüli emelkedésével szemben az infláció emelkedése megállt, legalábbis egy idõre. Ebbõl az következik, hogy léteznie kell még egy oknak. Erre a legésszerûbb magyarázat, hogy a kínaiak tõke kimenekítés helyett mentik aranyba pénzüket.

Bár a hivatalos adatok alapján úgy tûnt, hogy a kínai gazdaság csupán szeptember hónapban ingadozott, az országban hónapok óta pesszimista hangulat uralkodik. Végtére is van olyan mennyiségû kísértet város, amit már a kínai lakosság is észrevesz.

„A Kínában élõ kínaiak kezdik elveszíteni hitüket a kínai növekedés meséjében, amit annyiszor hallottak az elmúlt évek során,” írja Joseph Sternberg, a Wall Street Journal ázsiai kiadásában. A tõkekimenekítéssel kapcsolatos számok csak hozzávetõlegesek, de a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tûnik a tavalyi év harmadik negyedévében 34 milliárd, a negyedik negyedévben pedig 100 milliárd dollár távozott ilyen módon az országból.

Nem minden kínai tudja kimenekíteni pénzét az országból, így a következõ legjobb választás az aranyvásárlás, ami megvéd a zuhanó ingatlanárakkal, gyengülõ tõzsdei árfolyamokkal és a mindenki által várt inflációval szemben.

A tõkekimenekítés és nagymértékû aranybefektetések legnegatívabb hatása, hogy a maradék likviditástól is megfosztják a kínai gazdaságot, pont, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Peking csupán addig képes folytatni bûvész trükkjeit, amíg a szigorú tõkeszabályozások képesek az országban tartani a pénzt. Ha egyszer átszakad a gát, bármi lehetséges. Az aranyvásárlás természetesen egyben készpénzkivitelt is jelent.

Nem minden kínai eszköz omlott össze, de a pánik legfõbb elõjelének számító nagymértékû aranyvásárlás, arra enged következtetni, hogy ez bármikor megtörténhet. Nem meglepõ, hogy a kínai állampolgárok aranyvásárlási láza megijeszti a pekingi technokratákat. A múlt hónap végén, kettõ kivételével az ország valamennyi aranybörzéjét bezárták. 

Forrás: www.idokjelei.hu