Németország és Franciaország már egy ideje a kétsebességes Európáról egyeztet a kulisszák mögött, mérlegelve annak lehetõségét, hogy tagországok egy kisebb csoportja a többiektõl elkülönülve a sokkal mélyebb integráció felé vegyen irányt. Az állítólagos hírt a Reuters hírügynökség röpítette világgá, amely azt állítja, hogy több EU-forrás is megerõsítette az információt.A gyanút csak tovább táplálja Nicolas Sarkozy francia elnök, aki Strasbourgban egyetemisták elõtt azt mondta, hogy a kétsebességes Európa, egyfelõl a gyorsabban haladó eurózónával, másfelõl a kívülmaradókkal, a jövõre nézve az egyetlen modell. Az euróövezet két legnagyobb gazdaságát az írás sugallata szerint az államadósság-válság vihette annak belátására, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat, amelyek adott esetben egy vagy két országnak a valutaövezetbõl való kilépéséhez vezethetnek, míg a többiek elmozdulnának egy mélyebb integráció irányába, ami az adó és a költségvetési politikákra is kiterjedne.

A tényleges cél az eurózóna átalakítása volna az eredetileg szándékolt módon. „Franciaország és Németország intenzív konzultációkat folytatott errõl az elmúlt hónapokban minden szinten” – idézett egy magas beosztású EU-tisztviselõt a Reuters, aki az ügy kényes természete miatt nevének elhallgatását kérte. „Nagy körültekintéssel kell eljárnunk, de az az igazság, hogy pontosan meg kell határoznunk azok listáját, akik nem akarnak a klub tagjai lenni, és azokét, akik egyszerûen nem tudnak” – mondta a forrás.

A hírügynökség cikke emlékeztet rá, hogy bár a kétsebességes Európa már számos szempontból adottság, a Reutersnek nyilatkozó források egy hivatalos keretek között zajló folyamatról beszéltek, ami lehetõséget adna az országok egy kisebb csoportja számára, hogy elõrehaladjon. „Olyasvalamirõl van szó, ami már egy ideje a levegõben volt, legalábbis a magasszintû megbeszéléseken. Az a különbség, hogy egyes országok most nagyon gyorsan lépnének. Egy szakadás, egy kétsebességes Európa kockázata sohasem volt még ilyen valós” – szögezte le egy illetékes.

A Reuters szerint Sarkozy jövõképében az euróövezet gyorsan elmélyítené az integrációt, olyan területeket is beleértve, mint a társasági és a személyi jövedelemadók. Az EU maradéka idõközben 27-rõl 35-ös létszámra bõvülve a következõ évtizedben pedig egy konföderációt alkotna. Egy magas rangú forrás szerint a terv két lépésben valósulhatna meg. Elsõként néhány technikai intézkedést hoznának a következõ hetekben az euróövezeten belüli kormányzás megerõsítésére, majd a következõ hónapokban – szerzõdésmódosítással – mélyrehatóbb változások következnének.

Az elképzelés azonban borítékolhatóan erõs ellenállásba ütközne és nem csak az eurózónán kívüli, hanem néhány azon belüli ország részérõl is. A tíz kívülálló ország Nagy-Britannia és Lengyelország vezetésével az utóbbi idõben rendre hangot ad aggodalmainak az eurózónán belüli folyamatok felgyorsulása miatt, amelyekre a többi EU-tagnak láthatóan vajmi kevés ráhatása van, és attól tartanak, hogy az Unió egyszerûen kettészakad. Errõl az aggodalomról tanúskodik az is, hogy hétfõn este az Eurócsoport ülésével egy idõben együtt vacsorázott annak a tíz országnak a pénzügyminisztere, amelyek nem tagjai a valutaövezetnek. Ez volt a második alkalom, hogy ilyen összetételben leültek és lengyel források szerint nem utoljára.

"Nem szeretnénk egy klubot egy másik klubon belül" - mondta szerdán a Bruegel brüsszeli agytrösztben mondott beszédében Nick Clegg, brit miniszterelnök-helyettes, utalva az eurózóna további intézményesítésével kapcsolatos tervekre.

Forrás: www.kitekinto.hu