Már október végén, külsõ szerzõnk segítségével, felhívtuk rá a figyelmet: csõdesemény lehet az átvállalt önkormányzati adósság ügyébõl, most pedig az origo több forrásból megerõsített információi szerint az egyik nagy hitelminõsítõ figyelmeztette a kormányt: ha önkényesen lépnek, azt államcsõdnek tekintik majd. A lap szerint ezt csak úgy lehet elkerülni, ha egyeztetések során (legalábbis formálisan önkéntesen) jutnának el az önkormányzatok bizonyos fizetési könnyítésekhez, de ez idõigényesebb lenne, mint az erõbõl átvitt kormányzati akarat, és egyelõre még nincs meg a pontos módja annak, hogy a kormány mit is lép az ügyben.

Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb kereslet mutatkozott a nemesfémek, azon belül is az arany iránt, ezt a kereslet-növekedést az alapkezelési szektor úgy próbálta meglovagolni, hogy speciális termékeket fejlesztett ki. Az MKB Alapkezelõ például két évvel ezelõtt indította el a privát banki ügyfeleknek szánt aranyalapját, amely most járt le. Az alapkezelõ a nagy aranyár emelkedés ellenére bízik a jó folytatásban, a lakossági ügyfelek fokozott érdeklõdése miatt pedig folytatja a zártvegû alapok fejlesztését.

Charles Goyette a következõket írta az aranyról: Miután megtudta, hogy Franciaország aranyát az amerikai Fed tárolja, Charles de Gaulle, francia elnök a korabeli híradások szerint a következõket mondta: „Alig tudtam aludni egy ilyen felállás mellett.” Ezért 1965-ben parancsot adott a francia tengerészetnek, hogy hajóik az Atlanti óceánt átszelve vegyék fel és szállítsák haza, a Banque de France párizsi fiókjába, az ország 150 millió dollár értékû, a Fed New Yorki páncéltermében tárolt aranykészletét.

Három napja érkezett a hír arról, hogy a német számvevõszék felszólította a központi bank szerepét betöltõ Bundesbankot, hogy ellenõrizze a hivatalos iratok szerint 3396 tonnát kitevõ, New Yorkban, Londonban és Párizsban tárolt, offshore aranytartalékát.

Lehet-e manapság hinni a kormány által közölt gazdasági adatoknak? Az Egyesült Államokban például sok vita alakult ki mostanában az igencsak furcsa foglalkoztatottsági számok körül, de, ami ennél is fontosabb, hogy az inflációs adatoknak sincs sok köze a valósághoz.

"Erre nem számítottam" - mondták többen is a Portfolio.hu-nak a Brokernet legújabb, tulajdonosi szakításhoz vezetõ kálváriájáról. Olyan vezérigazgatókkal és biztosítási vezetõkkel is beszélgettünk, akiket a legutóbb nem szólaltattunk meg, most azonban elárulták: a cég biztosítási piacon betöltött szerepét több szempontból is visszásnak, de legalábbis ellentmondásosnak tartják.

A magyar részvényeken lehetett a legtöbbet keresni az elmúlt másfél évtizedben. Aki 1995-ben 100 forintot tett a budapesti tõzsde vezetõ indexébe, a BUX-ba, és kibírta, hogy nem nyúl a pénzhez, évente átlagosan közel 20 százalékot nyert. Ezt kicsit is közelítõ hozamot semmi mással nem lehetett elkönyvelni. A legrosszabbul az járt, aki simán csak dollárt tartott a bankszámláján. A magyar államkötvények verik a pesti lakást. Az arany pedig veri az államkötvényeket. (Aranymagyarorszag.hu)

Tavaly november óta nem látott magasságba kapaszkodott ma az arany árfolyama, mely augusztus közepe óta - érdemi lefele irányuló korrekció nélkül - már 12%-os emelkedést mutat. A jegybanki likviditásfokozó intézkedések, az elszálló gabonaárak, illetve a geopolitikai feszültségek egyaránt a nemesfém piacára terelik a befektetõket.

Daniel Brebner és Xiao Fu, a Deutsche Bank elemzõi szerint az arany „nem igazán árucikk”. Brebner és Fu úgy magyarázzák, hogy „miközben az arany része az árucikk kosárnak, az mégis inkább egy átváltási eszköz, amit hivatalosan is elismernek (még ha nem is használják erre nyilvánosan). Az aranyat egy hivatalosan elismert pénzformának tekintjük egyetlen alapvetõ oknál fogva: a világ legtöbb központi bankja rendelkezik vele tartalékként.”

Hétvégén is folytatódtak a tüntetések Spanyolországban és Portugáliában a túlzott megszorítások ellen, amelyek a reálgazdaságot és így a társadalmat is egyre jobban sújtják. Hiába csökkennek ugyanis az állami feladathoz kapcsolódó kiadások, eközben a recesszió visszahúzza a bevételi oldalt, ráadásul az államadósság-finanszírozási költségek is nõnek.