Egy vagyonos ember és a fia ritka festményeket gyûjtött. Gyûjteményükben Picassótól Raffaelóig sok híres mûvész alkotása megtalálható volt. Kitört a háború és a fiú katonának állt. Bátran harcolt, míg egy csatában életét vesztette, amikor egy társa életét próbálta megmenteni. Értesítették édesapját, aki mély gyászba esett egyetlen fia elvesztése miatt.

Ha válság van, esnek a piacok és recesszió fenyeget, vagy ha magas infláció és államcsõd borzolja a kedélyeket, az arany gyakran ideális befektetési eszközként szolgál, amely nehéz helyzetben is jól teljesít. De vajon mi az oka annak, hogy a mögöttes gyakorlati értékkel szinte alig rendelkezõ nemesfém az egyik legnépszerûbb biztonságos menedékként ismert, és a világ egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága során gyakorlatilag töretlen emelkedést mutatott? Az aranyat számos egyedi sajátosság jellemzi, és nem utolsó sorban egy igen hosszú történelmi háttér segíti, amely nagyon komoly bizalmat szolgáltat eziránt a fém iránt a befektetõkben. Az arany "biztonságos menedék" szerepére mi sem mutatja jobban, mint hogy július óta több mint 27 százalékot drágul, árfolyama pedig már 1900 dollár felett jár.

Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövõképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk vár. Ilyen jövõ ismerete súlyos terheket ró az írástudóra. Milyen felelõsségünk van, mit tehetünk? A kutató tényeket tár fel. Nincs döntéshelyzetben, szavát azonban fölemeli.

2010. november 8-án egy rendkívüli fontosságú gazdasági esemény történt, amelyre azonban alig vesztegetett szót a nemzetközi média. Pedig ezen a napon csõdvédelmet kért (vagyis gyakorlatilag fizetésképtelenné vált) az AMBAC Financial amerikai hitelbiztosító, egy minden valószínûség szerint példátlan gazdasági katasztrófa elõjeleként.

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint régiós versenytársaink jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, mintegy 62 tonnányi aranyrudat.

Mi a cél? Mit szeretne a magyar ember! Hát azt, hogy több pénze legyen. Azt gondolom, hogy teljesen jogos elvárás, hogy ha egy osztrák ember dolgozik 8 órát becsülettel, és keres vele 2000 euro-t (560 ezer forintot), akkor a magyar ember, aki ugyanolyan becsülettel ledolgozza ugyanazt a munkát, lehetõleg hasonló összeget keressen, ne mondjuk csak 300 eurot (84000 forintot).

Természetesen az ismert globalista vezetõk és a központi bankok vezetõi mindig is a világvaluta bevezetésének elsõszámú támogatói voltak. Mára bizonyosak benne, hogy kellõképpen elõkészítették a talajt céljuk eléréséhez. Dimitríj Medvegyev orosz elnök a valuta legnyíltabb támogatói közé tartozik.

Általánosságban elmondható, hogy Földünk népessége egyre feszültebb. Konfliktushelyzetek élezõdnek ki sorra, olykor halálos áldozatokkal. Hallottunk hajók megtámadásáról, terrorcselekményekrõl, és fellángoló háborúkról. A következõ egy olyan szituáció, amelyhez hasonlóban már hazánk is volt közvetve érintett: "Elkezdõdött: Oroszország elzárta a gázt Belarusz felé Napokon belül csõdbe juthat az ország Anton Bendarzsevszkij

A közelmúlt világában a legnagyobb érték az információ volt. Szokták is a társadalmat, az “információs társadalom” jelzõvel illetni. Információ kell mindenhez, bankbetétekhez, vagy épp egészségünkhöz. A feladatot sikeresen megoldottunk, a mobiltelefonok és az internet nyújtotta lehetõségek sora áll rendelkezésre.

Már évtizedekkel ezelõtt elérte az emberiség azt a technológiai színvonalat, amely lehetõvé teszi, hogy Földünk minden lakója megéljen. Csakhogy a termelés és a fogyasztás közé beékelõdik egy, a természetes körülmények közt nem létezõ fogalom: a haszon. Mi több, a mértéktelen haszon.

Az I. bejegyzésben idézett szituáció, amint egy ország nehézségekkel küzd számlái kifizetését illetõen, nem egyedi eset. Az energia egyre drágább lesz, és könnyen elõfordulhat, hogy egy-egy ország csak nagyon drágán, vagy egyáltalán nem akarja majd eladni nekünk. Képzeljük el, ha például arab embertársaink rájönnek, hogy olaj már nincs olyan sok, és inkább megtartják maguknak

A média hatalmas szerepet játszik az idegen érdekek felé való függõségünk és kiszolgáltatottságunk fenntartásában. Ez a jelenség leginkább egyoldalúságában érhetõ tetten, külföldi hitelek és multinacionális cégek termékei százával, sehol az igazi emberek, honfitársaink érdekei.

A válság elmélyülésével, a legfeljettebb országok között is komoly méreteket öltött a munkanélküliség. A kormányprogramok szerte a világban munkahelyteremtésrõl beszélnek, ami jelen körülmények között lehetetlen.

A globális piacgazdaság minden szereplõjének legfõbb célja jelenleg a profit. Igaz ez minden egyes gyártóra, kereskedõre, szolgáltatóra, vagy pénzintézetre. Legyen a termék gyógyhatású lábbeli, vagy egy üveg innivaló, a lényeg ugyanaz: minél több hasznot hozzon.

Magyarország remek infrastruktúrális adottságait mi sem szemlélteti jobban, mint egy összehasonlítás Ausztriával. Masszív hegyeket kell átvágniuk hogy viszonylag egyenes, gyors autópályákat tudjanak építeni. Elismerésre méltó munka.

Ilyet már hallottunk mostanában. Annak ellenére, hogy kórházaink az igénytelenség határát súrolják, eszköz és emberhiány van, egész jól állunk. Egészségügyi ellátási rendszerünk ugyanis nem változott amerikai mintára, nem lett profit orientált. Amerikában, több kisebb, egymással konkuráló egészségbiztosító van, amelyek a haszon megszerzését az emberi érdekek elé helyezik. Az eredmény olyannyira lehangoló, hogy Michael Moore amerikai filmrendezõ Sicko címmel dokumentumfilmet készített arról, milyen borzasztó bánásmódot, és kihasználtságot eredményez a rendszer.

Az utóbbi években egyre több olyan hír látott napvilágot, miszerint globálisan túlzásba visszük az állattartást, mi több, embertelen módon, kis helyekre összezsúfolva, rossz körülmények között tartjuk õket. Haszonállatokra természetesen szükségünk van, többek között tejtermékek elõállításához, és egyre inkább megéri majd az erejüket is újra komolyan figyelembe venni (az ember és állat számára kölcsönösen hasznos együttélés keretein belül természetesen). Viszont, ilyen mértékben táplálkozási célra tartava õket azt érjük el, hogy a mezõgazdaság össztermelékenysége csökken, mert azzal, hogy a megtermelt növényeket feletetjük az állatokkal, kevesebb táplálékot nyerünk.

“Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történõ világszintû egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén: -gazdasági globalizáció -pénzügyi globalizáció -kulturális globalizáció -szimbólumok globalizációja -információs globalizáció -nyelvi globalizáció

Szilárd véleményem, hogy azok akik megtervezték, kirobbantották és jelenleg is irányítják a gazdagsági-álságot, nem azért tettek ennyi erõfeszítést, hogy szépen kifolyjon a kezükbõl mindennek a „gyümölcse”. A fát gyümölcsérõl ismeritek meg – mondta Jézus. Ez a gyümölcs pedig nem csak genetikailag módosított, agyonvegyszerezett de ráadásul elrejthetetlenül férges, és bûzösen rothadó is.

Van-e nemzetközileg megszervezett pénzhatalom? "Az ezredvégi nagy borzongás" c. tanulmány szerzõi szerint az ilyen állítások, hogy a "pénzvilág uralkodik a reálszféra vagy a valóságos világ fölött" összemosó jellegûek, nem határozzák meg pontosan "ki" vagy "mi" uralkodik "ki" vagy "mi" fölött./1/ A pénzvilág összetétele olyan sokrétû - felöleli az üzleti bankokat, a brókerházakat, az áru- és részvénytõzsdéket, a devizapiacokat, a biztosítótársaságokat, a hazai és multinacionális nagyvállatok treasury részlegeit, a nyugdíjalapokhoz hasonló intézményi befektetõket, a fedezeti alapokat, a nemzetközi pénzügyi intézményeket (Világbank, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja, stb.), -, hogy a pénzvilág, mint olyan, nem képes központilag irányítva, egységesen cselekedni.