A világ változik…
Világunk jelentõs változáson megy keresztül. E változások kihatnak a társadalom, a politika, a gazdaság, - és így természetesen a pénzügyek területére is. Gazdasági – pénzügyi válság, adósságcsapda, a világ vezetõ valutáinak jövõje… mind-mind olyan terület, mellyel kapcsolatban számos kérdés merül fel, ám a hosszútávon megnyugtató válaszok egyenlõre nem látszanak a horizonton.
Vagy mégis?
Az ember veleszületett vágya a biztonságra való törekvés, hogy önmagát, családját, munkájának értékét megóvja. Hogy – lehetõség szerint – függetlenítse magát minden olyan külsõ körülménytõl, mely ezt a biztonságot veszélyezteti.
Az infláció és az értékvesztés egyik legbiztosabb jele, hogy kivonják a kisebb címleteket, és jönnek a nagyobbak. Élõ példa a pénz értéktelenedésére, hogy kivonták az 1 és 2 forintost, lecserélték a papír 200-ast fémre, azzal magyarázva, hogy használódik. Elképzelhetõ, hogy lesz új 50 000 forintosunk? A válasz meg fog érkezni, kérdés az, hogy teszünk e addig is pénzünk értékének romlása ellen?
Nézzünk az alábbi ábrára és mondjuk ki nyugodtan azt, amit nem mernek: Magyarországon, mint az egész világon “hiperinfláció” van. A baj az, hogy ez leginkább az Ön pénzét érinti, fogy a pénzének értéke, amiért egyszer már keményen megdolgozott.
Mindez nem az Ön hibájából, de az Ön kárára történik.
Ezen az ábrán a különbözõ devizák értékvesztését látja.
Hol és mikor fog mindez megváltozni? Mit hoz a holnap és a holnap után?
A válasz: a biztonság lehetõsége.
Egy valami azonban bizonyos: létezik olyan eszköz, mely ebben a kaotikus, tervezhetetlen világban is a biztonságot, a kiszámíthatóságot az értékmegõrzést képes garantálni számunkra.
Ez az eszköz pedig nem más, mint az arany.
Az az arany, mely immár hosszú évszázadok óta kíséri útján az emberiséget, minden korban egyet jelentve – legyen szó válságról, háborúról - , : az anyagi biztonságot.
Mert lássuk pontosan: a világban háború zajlik. Igaz: nem gépfegyverekkel, gránátokkal és bombákkal, - az eszközök „finomodnak”. De a pénz háborújában használt fegyver – az infláció – erõsebb mint a gránát, mert a jövõt öli meg.
Az Aranymagyarorszag feladata és célkitûzése, hogy egy ilyen környezetben átnyújtsa Önnek a lehetõséget.
A biztonság lehetõségét.
Hogy az arany biztonságából fakadó védelem ne csak a hatalmasok kiváltsága legyen.
Az arany árfolyamának alakulása az elmúlt két évben.
Elgondolkodott e már azon, hogy az emberek nagy többsége, akár Ön is miért tartja a pénzét “párna” alatt, vagy inkább bankban? Miközben a pénzünket használó bankok, tartalékaik jelentõs részét aranyba fektetik! Lehet, hogy õk tudnak valamit, amit mi nem akarunk észrevenni, viszont „pénzügyi túlélés”-ünk miatt meg kell fontolnunk és elsajátítani tõlük?
Lehet, hogy az eddig olvasottak alapján azt gondolja, hogy három évvel ezelõtt kellett volna aranyat vásárolnia. EZ BIZONY IGAZ. Azonban ha most, nem kezd el „aranytartalék”-ot képezni, három év múlva ugyanezt lesz kénytelen megállapítani. Gyûjtsön tehát mostantól, fizikai valójában is aranytartalékot!
A kérdésre, hogy megtakarításainkkal szemben milyen elvárásaink vannak kivétel nélkül ugyan azt a választ adjuk: az értékállóság és a biztonság.
Nos, tekintsünk az alábbi grafikonra:
Itt a dollár, mint a világ egyik vezetõ devizája vásárlóerejének alakulását figyelhetjük meg a kibocsátott pénzmennyiséghez képest. Igen, jól látjuk: miközben politikusaink, gazdasági döntéshozóink egyre intenzívebben dolgoztatják a bankóprést, az elõállított termék - a pénz - értéke egyre kevesebbet ér. Közgazdaságilag ugye ezt hívjuk inflációnak. Persze, mondhatnánk, hogy a másik oldalon – az inflációt ellensúlyozandó – ott van a kamat, amit megtakarításaink után kapunk. Igaz. Nos: akkor nézzük meg, hogy a kamatszintek mennyire voltak képesek ellensúlyozni azt a bizonyos mérleget.
Biztonság?
Nézzünk egy másik példát:
Hozam és kockázat kéz a kézben járnak. Minél magasabb a hozamelvárásunk, annál inkább búcsút kell mondanunk a nyugalomnak, pénzünk biztonságának, és kockázatot kell vállalnunk. Ezen a grafikonon a világ egyik legnagyobb vállalatának, az AIG biztosítótársaság részvényeinek árfolyam alakulását látjuk. És jól látjuk: ami tegnap még megvolt, az ma már nincs. Nem kevesebbet ér, hanem nulla.
De folytassuk még egy kicsit, mert érdemes! „Jó, jó – mondja erre egy pénzügyi szakértõ. Na de kérem: az állampapír! Az állampapír – amivel a kisbefektetõ ugye nem egy vállalatot, hanem egy országot finanszíroz, amikor megvásárolja – az atombiztos! Olyan nincs, hogy egy ország csõdbe megy!” 2011 június… Görögország… Európai adósságválság… amerikai adósságplafon emelés….
Tegyük fel még egyszer a kérdést: mi az amit minden körülmények között elvárunk a megtakarításainktól?
Még mindig az értékállóság és a biztonság?
Kérdezzünk tovább: létezik olyan eszköz, amely képes mindezeknek egyszerre megfelelni?
A válasz igen. Ötezer éve kísér bennünket. Értékálló. Biztonságos. Úgy hívják: befektetési arany.
A számok önmagukért beszélnek.
Egy 10 évvel ezelõtti arany befektetés 165,11%-os hozamot jelent a mai napig. Egy évre visszatekintve ugyan ez a szám 16,51%.