Tisztelt Ügyfeleink!
2026. április 1-től a befektetési arany eladása és felvásárlása átmenetileg szünetel.
A háttérben szervezeti megújulás zajlik, amelyet követően rövidesen, várhatóan néhány héten belül újraindulunk.
Köszönjük türelmüket és bizalmukat.
Hamarosan visszatérünk!
A "Tovább" gombra kattintva elérhető a hivatalos nyilatkozat.
Dear Customers,
As of April 1, 2026, the sale and purchase of investment gold are temporarily suspended.
An internal organizational renewal is currently underway, after which we expect to resume operations shortly, within the next few weeks.
Thank you for your patience and trust.
We will be back soon!
The official statement is available by clicking the “Tovább” button.
A befektetõk részérõl jelentkezõ kereslet az elmúlt tíz évben a tízszeresére nõtt, ezzel a bikapiac új szakaszába lépett az arany. A hosszú távú célárfolyam 2300 dollár unciánként; a felfelé mutató trend folytatása várható. Az arany bikapiacának következõ szakaszát az intézményi befektetõk uralják majd, kiváltképp a biztosítók és a nyugdíjalapok – olvasható az Erste Bank elemzésében.
Az ismert árfelhajtó tényezõk bõven adnak témát az elemzésekhez, idõnként érdemes azonban olyan szempontokat is szemügyre venni, amelyek nincsenek benne a fõsodorú fejtegetésekben, és amelyek ma még a spekuláció tárgyát képezik, de jó eséllyel a holnap meghatározó tényezõivé nõhetik ki magukat. Egy ilyen lehet a nagy nyugdíjalapok esetleges jövõbeni aranykereslete. Az állami vagy magánnyugdíj-alapok által világszerte vagyonkezelt megtakarítások összege becslések szerint meghaladja a 30 billió dollárt, ami egy elképesztõen nagy összeg, a duplája az Egyesült Államok egész éves nemzeti össztermékének.

Néhány kivételtõl (pld. az amerikai Teacher Retirement System of Texas nyugdíjpénztár vagy a japán Okayama Metal & Machinery nyugdíjalap) eltekintve ezek a nyugdíjalapok egyelõre leginkább alvó óriásoknak számítanak az arany tekintetében. A legfrissebb OECD kutatás, amely a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési portfólióját is elemzi, az aranyról számot sem ad. Ezért elérhetõ statisztikák híján csak becslésekre lehet hagyatkozni, amelyek szerint az alapok átlagosan vagyonuk 0,15%-át tartják csak aranyban, és további 0,15%-ot aranybánya-részvényekben. Más szóval az arany 0,3%-os aránya az intézményi portfóliókban jelenleg gyakorlatilag a nullával egyenértékû.
Ugyanakkor a nyugdíjalapok, bár egy óriási, ám mégis mindössze az egyik szereplõje a befektetési piacoknak. Ott vannak rajtuk kívül még nagy a biztosítók és a számtalan különféle befektetési alap által kezelt vagyonok is, amelyekrõl általánosságban elmondható, hogy alig fektettek eddig aranyba. A globális pénzügyi szektor méretét valamivel 200 billió dollár feletti nagyságrendre szokás becsülni. Ezen belül a tisztán befektetési céllal tartott 33 ezer tonna arany értéke aktuális piaci árfolyamon (kb. 54.500 dollár/kg) számolva még a 2 billió dollárt sem éri el, azaz 1% alatt van.

Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) ajánlását követve azonban 2-3%-os kéne, hogy legyen az arany optimális stratégia szerinti részaránya a leginkább diverzifikált, alacsony kockázatú portfoliókban. Az Egyesült Államokban pedig, ahol az OECD nyugdíjalapokat vizsgáló kutatása szerint közel 50%-os a részvények aránya a pénztárak eszközállományában, a 10%-os aranyhányad lenne a WGC ajánlása szerint az ideális. Egy ilyen mértékû paradigmaváltás a nyugdíjalapok befektetési stratégiájában minden bizonnyal valósággal szétporlasztaná az aktuális aranyárat.
![]()