Forrás: The Economic Collapse

A történelem során talán a dollár volt a legközelebb az igazi globális valuta státuszhoz. Az amerikai dollár évtizedeken keresztül uralta a nemzetközi kereskedelmet. Ez rengeteg elõnnyel járt az USA pénzrendszere és fogyasztói számára és hihetetlen globális hatalmat biztosított az amerikai kormánynak. Jelenleg (az Egyesült Államokat nem beleszámítva) a világpénztartalékának 60%-a dollárban van. De vajon meddig?

Az amerikai média hallgat a kérdésben, pedig számos erõs gazdaság komoly lépéseket tett a dollár leváltása felé. Számos olajtermelõ ország már nem dollárban kereskedik, ami komoly csapás az olajdollár számára.

Már a nagy nemzetközi intézmények, mint az ENSZ és az IMF is a dollár tartalékvaluta státuszának egy új globális valutára való leváltásáról írnak, ami elképzelhetetlen hatással lenne/lesz az USA gazdaságára.

A változtatások egyik fõ támogatója a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkezõ Kína. Egyes elemzõi számítások szerint Kína gazdasága 2016-ra megelõzi az Egyesült Államokét és 2040-re pedigháromszor nagyobb lesz.

Az elmúlt néhány évben Kína és más feltörekvõ hatalmak, mint például Oroszország, több megállapodást is kötöttek, amelyek elsõdleges célja a dollár leváltása. A dollár egyeduralmának tulajdonképpen már vége.

Amerika gazdasága fokozatosan gyengül és hamarosan nem lesz mivel indokolni a dollár elsõdleges tartalékvaluta szerepét. A következõkben összegyûjtöttük azt a 10 tényezõt, amelyek igazolni látszanak, hogy a dollár korábbi státuszának és erejének vége:

1. Kína és Japán már nem dollárban kereskednek egymás között

Néhány hónappal ezelõtt a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságai, Kína és Japán, megállapodtak, hogy egymás közötti kereskedelmüket dollár helyett saját valutáikban folytatják. Ez egy rendkívül fontos lépés volt, amirõl az amerikai média szinte egy sort sem írt. A BBC a következõket jelentette a megállapodásról:

Kína és Japán bejelentették, hogy terveik szerint egymás között direkt módon fogják váltani saját valutáikat, egyrészrõl az üzleti költségek csökkentése valamint a bilaterális kereskedelem támogatása érdekében.

A megállapodás eredményeként a kínai és japán cégek közvetlenül átválthatják saját valutájukat a másikéra.

Jelenleg minden cégnek elõször dollárt kell vásárolnia, és csak azután válthatja át a másik valutájára az ügylet fedezetét, ami extra költséggel jár.

2. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) is azt tervezik, hogy az egymás közötti kereskedelemben saját valutáikat fogják használni

A BRICS országok erõfitogtatása folytatódik. A köztük létrejött új egyezmény saját valutáikat erõsíti a dollár helyett. Egy indiai hírcsatorna a következõket írta:

A BRICS öt feltörekvõ országa (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) nagyobb gazdasági momentumot remél a két egyezménytõl, amelyek a BRICS országok közötti kereskedelmet hivatottak támogatni.

A két egyezmény, amelyeket az öt ország vezetõi egyszerre írtak alá, lehetõvé teszi a helyi cégeknek, vállalkozásoknak, hogy saját valutáikban kereskedjenek egymással, nyilatkozta Sudhir Vyas, az indiai külügyminisztérium gazdasági kapcsolatok államtitkára.

Az egyezményektõl a BRICS országok közötti kereskedelem volumenének növekedését várják, ami 28%-kal emelkedett az elmúlt néhány év során, de a jelenlegi 230 milliárd dolláron még messze elmarad az öt gazdasági nagyhatalom teljes potenciáljától.

3. Orosz-kínai valuta megállapodás

Oroszország és Kína már több mint egy éve saját valutáikban kereskednek egymással. A két ország vezetõi egyre erõteljesebben támogatják egy új globális tartalékvaluta bevezetését és mindkét nemzet eltökélt szándéka a dollár hatalmának megtörése.

4. A kínai valuta növekvõ használata Afrikában

Melyik ország ma Afrika legfõbb kereskedelmi partnere? Elárulom, hogy nem az Egyesült Államok.

2009-ben Kína lett Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere és egyre agresszívabban szorgalmazza saját valutája használatát a déli kontinensen.

Az Afrika legnagyobb bankjának számító Standard Bank a következõket írta:

Úgy képzeljük, hogy Afrika és Kína legalább 100 milliárd dollárnak megfelelõ kereskedelmi forgalmat fog renminbi-ben bonyolítani 2015-ig, ami több mint a 2010-re vonatkozó teljes bilaterális kereskedelmünk volumene.

Kína eltökélte a nemzetközi kereskedelem átformálását. Jelenleg 70.000 kínai cég bonyolítja határon túli kereskedelmét a kínai valutában.

5. A Kína és az Egyesült Arab Emirátusok közötti megállapodás

Kína és az Egyesült Arab Emirátusok megállapodtak, hogy dollár helyett saját valutáikban folytatják az egymás közötti olajkereskedelmet.

Az Egyesült Arab Emirátusok nem számít nagyjátékosnak az olajtermelésben, de a lépés mindenképpen veszélyezteti az olajdollár rendszert. Mi történik, ha más olajtermelõ országok is kedvet kapnak a lépéshez?

6. Irán

Irán hozta a legagresszívabb intézkedéseket a dollár kereskedelmi fizetõeszköz státuszának megdöntése érdekében. India például részben arannyal fog fizetni az Irántól vásárolt olajért.

Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség enyhülésére nem sok remény van a közeljövõben, ezért elég valószínû, hogy Irán továbbra is mindent megtesz az Egyesült Államok gyengítése érdekében.

7. A kínai-szaúdi kapcsolatok

Melyik ország vásárolja a legtöbb olajat Szaúdi-Arábiától? A válasz ebben az esetben sem az Egyesült Államok, hanem Kína.

Kína 1,39 millió hordó olajat vásárolt Szaúdi-Arábiától februárban, ami 39%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.

Szaúdi-Arábia és Kína összefogtak egy új olajfinomító megépítése érdekében Szaúdi-Arábiában, és a két ország vezetõi mindent megtesznek a köztük folyó kereskedelem bõvítése érdekében.

Mennyi ideig áll még ki Szaúdi-Arábia az olajdollár mellett, ha legfontosabb ügyfele, Kína más irányba megy? Ez egy nagyon fontos kérdés.

8. Az ENSZ is egy új globális tartalékvaluta bevezetését szorgalmazza

Az ENSZ több olyan jelentést is kiadott, amiben a dollár, mint tartalékvaluta leváltását javasolja. Alább például egy olyan globális tartalékrendszerrõl ír, amiben a dollár már nem játszana fõszerepet:

Létrehozhatnánk egy új globális tartalékrendszert, amelyben már nem az amerikai dollár lenne az egyetlen tartalékvaluta.

9. Az IMF is egy új globális tartalékvaluta mellett érvel

A Nemzetközi Valutaalap is számos jelentést adott ki, amelyekben az amerikai dollár leváltását javasolja egy új világvalutára.

A „Tartalék felhalmozás és a nemzetközi monetáris stabilitás” címû, egy korábbi tanulmányában, az IMF egy új, „Bancor” nevû globális valuta bevezetésérõl ír, amit egy új globális központi bank bocsátana ki:

Egy új globális központi bank által kibocsátott Bancor, mint globális valuta, a gazdaság stabil, értékõrzõ alapja lehetne, ami nem egy konkrét ország gazdasági helyzetéhez kötõdik. A kereskedelem és a pénzforgalom gyors növekedésével és a globális integráció erõsödésével egy ilyen szélesebb perspektívára van szükség a növekedés fenntartásához.

10. Szinte az egész világ gyûlöli az Egyesült Államokat

Az Egyesült Államok iránti érzelmek szinte az egész világon negatívak, és ezt a tényezõt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Néhány évtizeddel ezelõtt a világ nagy része még ennek az ellenkezõjét gondolta. Aki kételkedik a változásban, utazzon el néhány helyre a világban. Sok amerikai, fõleg Európába utazva, inkább kanadainak vallja magát utazás közben, mert így pozitívabb fogadtatásban reménykedhet.

Amennyiben Amerika népszerû lenne, talán még lenne némi esély a dollár státuszának megõrzésére, de a helyzet ennek éppen az ellenkezõje.

Mi történik tehát, ha a dollár tartalékvaluta státusza megszûnik?

Michael Payne nemrégiben megjelent cikkében erre próbál rávilágítani:

A dollár hanyatlása radikális változást jelent majd az amerikai életstílus szempontjából. Amikor ez a gazdasági cunami eléri az Egyesült Államokat, a 2008-as válság egy aprócska hullámnak tûnik majd. Az amerikai életstílus szempontjából igen kellemetlen változásokat hoz majd, a hihetetlen mértékben elszabadult infláció, a magas jelzálog és hitelkamatok növekedése valamint az élelmiszer, ruha és benzin áremelkedések miatt. Az élet minden területére negatívan hat majd.

A legtöbb amerikai nincs tisztában azzal, hogy az Egyesült Államokban még mindig mennyire olcsó az üzemanyag a világ más részeihez képest. Európa egyes országaiban kétszer annyiba kerül a benzin, mint az USA-ban. Persze, igaz, hogy az adónak is komoly szerepe van ebben, de leginkább a dollár olajkereskedelmi fizetõeszköz státuszának tudható be.

A világ olajfogyasztásának egynegyedét az Egyesült Államok használja fel. Az egész amerikai gazdaság az olcsó üzemanyagtól függ, hiszen az áruknak óriási távolságokat kell megtenni.

Mi lesz, amikor az üzemanyagárak a mostani kétszeresére emelkednek?

Emellett a dollár tartalékvaluta státuszának megszûnése a kormányadósság fenntartásának jelentõs drágulását is jelenti majd.

Egyelõre még mindig komoly kereslet van az amerikai állampapírok iránt, hiszen a világ országai kénytelenek jelentõs mennyiségû dollártartalékkal rendelkezni a nemzetközi kereskedelem miatt.

Mi történik, ha ez megváltozik?

Mi történik, ha hirtelen elapad a világ dollár iránti étvágya?

Természetesen ezek a változások nem egy nap alatt fognak bekövetkezni, de ha egyszer elkezdenek felgyorsulni az események, az apró változások hirtelen lavinává duzzadhatnak. 

Forrás: www.idokjelei.hu