5 éves árfolyam
Gold Chart
1 éves árfolyam
Gold Chart
1 napos grafikon
Gold Chart

A rettegés októbere jön Amerikában

2013.09.30. 14:31 - Piaci hírek

 Amikor már épp nyugodt lenne a nemzetközi piaci hangulat, pániknak vagy akár komolyabb aggodalomnak nyoma sincs, akkor számíthatunk az Egyesült Államok politikusaira: õk gondoskodni fognak arról, hogy legyen mitõl rettegnünk. Most például sikerült két egyenként is elég nagy válságot összetolniuk egy egy hónapos idõszakra, ráadásul úgy, hogy magukat is olyan helyzetbe kormányozták, hogy gyakorlatilag kizárt legyen a megoldás.

 

Nem elõször történik ilyen, 2011 nyara után – amikor a Standard & Poor's történelmi lépéssel leminõsítette az Egyesült Államokat – már a harmadik alkalom lesz, amikor közvetlenül államcsõddel fenyeget az amerikai politika. Eddig még sikerült megállapodni az utolsó pillanatban. Joggal várhatnánk, hogy most is ez lesz, de csak annyi változott azóta, hogy élesedtek a kések, és nõtt az elszántság. És ha végül megállapodnak, a rendszeresen visszatérõ bizonytalansággal akkor is sokat ártanak a gazdaságnak.

Ez a két feladat torlódott össze októberben, amik megoldása úgy tûnik, túl nehéznek bizonyul az amerikai politikusok számára:

  • Az új költségvetés elfogadása, ami nélkül leáll a fél államigazgatás,
  • Az adósságplafon megemelése, ami nélkül csõdbe megy az USA.

A két válság mögött húzódó vita lényege nem túl bonyolult. A republikánusok csak akkor szavaznák meg az új költségvetést és az adósságplafon emelését, ha cserébe egy sor követelésük teljesülne. Az elnök, Barack Obama és a demokraták viszont az adósságplafonról tárgyalni sem akarnak, a költségvetési kérdésekben pedig nagyon távol vannak az álláspontok.

Az önmagában nem baj, hogy nem értenek egyet, de kölcsönösen keresztbe is tudnak tenni egymásnak: a kongresszus alsóházában, a képviselõházban 2010 óta a republikánusok vannak többségben, a szenátusban a demokratáké a vezetõ szerep, és az elnöknek is vétójoga van.

Három dátum lesz igazán fontos:

  • szeptember 30., innentõl kellene új költségvetés, mivel ha nincs, leáll az állam egy része;
  • október 17., amikor a pénzügyminisztérium szerint beleütköznek az adósságplafonba és
  • november 1., amikor, ha nem sikerülne nyélbe ütni egy alkut, csõdbe megy az USA.

Lássuk õket részletesen.

Üresedik a kassza

A Egyesült Államok szövetségi kormányának kasszájában egyre kevesebb a pénz. Ma, tehát szeptember 30-án véget ér a költségvetési év, és onnantól kezdve egy új költségvetésnek kellene finanszíroznia az államgépezet nagyjából felének a mûködését. Ha nem sikerül megállapodni, akkor kedden le fog állni minden az amerikai államigazgatásban, ami nem „létfontosságú”, és nem védi külön törvény.

Hogy ez mit jelent? A nyugdíjakat és a katonák, rendõrök fizetését folyósítják majd; tovább mûködnek a börtönök. Fizetik a hitelezõket, azaz az amerikai államkötvények tulajdonosait is. Viszont a nemzeti parkokban, iskolákban, az adóhivatalban és máshol szünetet kell majd elrendelni. A Morgan Stanley elemzõi szerint minden hét, amíg leáll az államigazgatás, 0,15 százalékot lemorzsol a GDP-bõl.

Ezzel persze nincs semmi gond, hiszen minket itt a világ túloldalán nyilván nem feltétlenül érdekel annyira, hogy kiviszik-e majd a postát külsõ Peoria házaiba jövõ hétfõn, és a gazdaságra gyakorolt negatív hatás sem annyira óriási. Volt is már ilyen korábban, amikor még Clinton idején, 1996-ban leállt az államigazgatás egy rövid idõre. Akkor gyorsan észbe kaptak.

Így állnak most

A hétvégén is nagy tempóban ment a törvényalkotás. A republikánusok elfogadtak egy költségvetési javaslatot a múlt héten, amiben van pénz szinte mindenre, viszont megszüntették volna az egészségügyi reform finanszírozását. Ezt a szenátus megszavazta pénteken, azzal az apró módosítással, hogy õk viszont adnának pénzt az Obamacare-re.

A költségvetés így visszakerült a képviselõházba, ahol a republikánusok természetesen visszatették az egészségügyi reform finanszírozásának megszüntetésérõl szóló javaslataikat a törvénybe. A szombati szavazáson 247-174 arányban bukott el az egészségügyi reform. Pedig az elnök már korábban jelezte, hogy megvétózza – tehát nem írja alá – az elé kerülõ törvényt, ha nem lesz benne pénz a kedvenc programjára. És várhatóan nem lesz, mivel addig még keresztül kellene mennie annak hétfõn a szenátuson, amire nulla az esély. Szóval szinte biztos, hogy holnap, kedden leáll az állam.

A tavaly és tavalyelõtt rettegett „költségvetési szakadékba” is beleestek idén, ennek lett az eredménye idén a válogatás nélküli kiadáscsökkentés, amit eredetileg egyébként senki nem akart, sõt, éppen azért iktatták törvénybe, hogy valami tényleg rábírja a két politikai pártot a megállapodásra. Nem jött be, nem állapodtak meg, és az értelmetlen kiadáscsökkentések megvalósultak. Ennek a hatásai bizonyosan károsak, de azért nem lett sem recesszió, sem világvége.

Az adósságplafon viszont már más kérdés. Ha annak is nekimennek, akkor összedõl a világ pénzügyi rendszere. Újra rengeteg tõzsdei kereskedõt fogunk látni, akik a veszteségek felett érzett nagy szomorúságukban kezükbe temetik majd arcukat.

Nem jó vicc az államcsõd

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mikor, de október második felében valamikor el fog fogyni az utolsó fillér is a szövetségi kormány kasszájából. Azért csak ilyen késõn – korábban augusztus végére várták ezt az idõpontot –, mert váratlanul sok bevétel jött be az évben. Mindenesetre ahhoz, hogy az USA ki tudja fizetni a hitelezõit, tovább kellene görgetni a tartozásokat. Ez azt jelenti, hogy új hiteleket kell felvenni, amibõl kifizetik a régit.

Csakhogy akkor erre nem lesz lehetõség. Az adósságplafon lényege ugyanis az, hogy az amerikai pénzügyminisztérium egy bizonyos keret felett már nem vehet fel új hiteleket, csak a kongresszus hozzájárulásával. Általában rutinszerûen emelik meg. Ha ezt nem teszik most meg, akkor az USA legkésõbb egy hónap múlva azzal fog szembesülni, hogy fizetnie kéne egy nagyobb kötvényadóssága után, de nincs erre pénze, és a kongresszus miatt nem is szerezhet többet a piacról – ezért nem fog tudni fizetni. Tehát csõdbe fog menni.

A piacokon ez teljes armageddonnal érne fel. Az amerikai államkötvények értéke 16,8 ezermilliárd dollár, általában ezt tartják a legbiztonságosabb befektetésnek – nagyjából olyannak, mintha valakinek dollárja lenne. Éppen ezért rengeteg ennél is nagyobb értékû hitelügyletben amerikai államkötvény a fedezet. A csõddel az értékük átmenetileg semmivé válna, az árfolyamok pedig a bolygó minden pontján megindulnának a padló irányába.

A tõzsdéken úgy tûnik, hogy egyelõre nem ez az alapforgatókönyv – ha ez lenne, akkor már most pánikolnának. A befektetõk bíznak benne, hogy a korábbiakhoz hasonlóan az utolsó pillanatban majd elhárítják a katasztrófát. Ahogy közeledünk az október végéhez, egyre nagyobb lesz a nyomás a politikusokon, hogy rántsák el a kormányt. Rossz jel viszont, hogy azok az újságírók, akiknek jó washingtoni kapcsolataik vannak, általában már sokkal kevésbé optimisták.

Fenyegetõ jelek a piacokon

A látszólagos nyugalom ellenére már most látni jeleket a piacon, amik az aggodalmat igazolják. Az amerikai államadósságra kötött CDS-ek (lényegében ezzel tudják biztosítani magukat a befektetõk az államcsõddel szemben) ára a múlt héten néhány nap alatt a hatszorosára emelkedett – igaz, vélhetõen azért, mert korábban az USA-ban vetett nagy bizalom miatt senki nem vásárolt ilyet.

Ennél is látványosabb, hogy amióta a költségvetésrõl szóló hírek kerültek a piaci figyelem középpontjába, a fõ amerikai részvényindex, az S&P 500 öt napon keresztül folyamatosan esett. Igaz, alig több, mint másfél százalékot, ami nagyon messze van a 2011-es leminõsítés utáni közel húszszázalékos zuhanástól. Az ázsiai és az európai tõzsdék 1-2 százalékos eséssel nyitottak hétfõn az amerikai hírekre.

Tényleg hülyét csinálnak magukból

Rendben, a következmények szörnyûek lennének, de akkor miért nem tudnak megállapodni? Mert a követelések és az érdekek szinte teljesen összeegyeztethetetlenek. Az egyik oldalon a vétójoggal rendelkezõ, republikánusok uralta képviselõház van, akik adó- és kiadáscsökkentéseket, valamint egyre hangosabban Obama egészségügyi reformjának elhalasztását követelik. Ráadásul a párt képviselõházi csoportjának vezetõje, John Boehner egyre kevésbé tudja befolyása alatt tartani a pártja tea partyhoz tartozó szárnyát.

A másik térfélen pedig a demokraták, szintén vétójoggal, akik úgy gondolják, hogy a másik pártnak illene engednie, hiszen mégiscsak alulmaradtak az elnökválasztáson. A demokraták egyébként úgy gondolják, hogy az is csak egy félreértés, hogy a képviselõházban a republikánusok vannak többségben: 2012-ben összesen valóban közel kétmillióval több szavazatot kaptak, mint a republikánusok, de a nekik kedvezõtlen körzethatárok miatt mégis sokkal kevesebb helyük van az alsóházban.

A republikánusok túszszedõ politikája és a demokraták tehetetlensége akkor is nagyon káros, ha végül most nem történik meg a legrosszabb, és mint idén év elején, újra megállapodnak az utolsó pillanatban. A Standard & Poor's például azért minõsítette le az USA-t 2011-ben, mert – mint mondták – túl nagy kockázatot jelent a politikai intézményrendszer. Lehet, hogy tízbõl kilencszer meg tudnak állapodni az utolsó pillanatban, de ha csak egyszer nem, az is messze túl nagy kockázat. Ha elfogadottá válik, hogy az adósságplafon a kisebbségben lévõ párt zsarolási eszköze lesz, akkor szinte biztos, hogy egyszer be fog következni a katasztrófa.

A bizonytalanság miatt a nem túl erõs lábakon álló amerikai gazdaság még lassabbra kapcsolhat. A beruházásaikat mérlegelõ üzletemberek az ismeretlen kockázatokat utálják a legjobban, ezért mind a kormány bezárása, mind az adósságplafon-államcsõd kérdés inkább arra készteti õket, hogy jegeljék a terveket. És még érdekesebb kérdés: minek van több tízezer lobbista Washingtonban, ha arra sem képesek, hogy egy ekkora õrültségtõl eltántorítsák a politikusokat?

GDP-növekedés és munkanélküliség, USA 2010-2013százalék, forrás: Fred2Reál GDP-növekedés Munkanélküliség2010-01-012010-04-012010-07-012010-10-012011-01-012011-04-012011-07-012011-10-012012-01-012012-04-012012-07-012012-10-012013-01-012013-04-01 -2-1012345677,5088,5099,501010,5011
Nagyobb méret  Beágyazás

    Persze meg lehet érteni a republikánusokat is. Bár kést tartani a világ torkának nem tûnik barátságos gesztusnak, a legtöbb képviselõnek mégis méltányolható oka van erre.

    Az amerikai közvélemény például nem tartaná akkora gondnak, ha az USA csõdbe menne, az adósságtól pedig nagyon félnek. A republikánusok jelentõs része pedig azért is elzárkózik bármiféle kompromisszumtól, mert attól tartanak, hogy ha nem tûnnek elég keményvonalasnak, akkor az elõválasztásokon egy konzervatívabb jelölt elveheti tõlük a mandátumukat.

    Ez megvan a másik oldalon is, hiszen a válság a demokratáknak is végtelen szereplési lehetõséget teremt. Ezeket használhatják, hogy továbbra is a középosztály megmentõiként és a kompromisszumkész, felnõtt politikusokként pozicionálják magukat – ezeket az üzeneteket nagyon kedvelik a túlnyomórészt városi választóik.

    A pózoláson túl azonban Obama elnök sem volt túl hatékony eddig, amikor az ellenzékkel való kompromisszumok megkötésérõl volt szó. Tovább gyengíti a pozíciót, hogy 2006-ban õ maga is szavazott már arra – a háborúk elleni tiltakozás szimbolikus gesztusaként –, hogy ne emeljék az adósságplafont (igaz, akkor a demokraták eleve kisebbségben voltak a szenátusban, tehát elõre lehetett tudni, hogy ennek nem lesz komoly következménye).

    Nincs itt semmi látnivaló

    Azért is vicces a nagy költségvetési harc, mert a deficit valójában már most is rohamtempóban csökken. Ha a politikusok nem csinálnának semmi õrültséget, akkor lassan helyreállna minden, ha csak a költségvetési folyamatokat nézzük.

    Az amerikai költségvetési hivatal (CBO) – amelynek az a feladata, hogy pontos elemzésekkel lássa el a kongresszus tagjait a költségvetéssel kapcsolatban – például úgy látja, hogy a következõ években szinte el is tûnik majd a szövetségi kormányzat költségvetési hiánya. Aztán csak az évtized végén indul meg nagyon újra, de ennek semmi köze a mostani költekezéshez, a „baby-boomer” generáció nyugdíjba vonulásához viszont annál inkább.

Kommentek

Felhasználónév:
E-mail:
Nem publikus
 
 

Hírlevél feliratkozás