A költségvetési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság igencsak rányomja a bélyegét az amerikai gazdasági folyamatokra. A vállalatok attól tartanak, hogy a kongresszustagoknak nem sikerül év végéig megállapodniuk a költségvetés rendbe tételérõl, és életbe lépnek az automatikus bevételnövelõ és kiadáscsökkentõ mechanizmusok. Éppen ezért egyre kevesebb az új munkahely és az új beruházás. 

A hivatalos becslések szerint az automatikus mechanizmusoknak köszönhetõen 600 milliárd dollárral javulhat a költségvetés egyenlege 2013-ban, de kérdés, hogy milyen áron. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság kedvezõtlen hatásai már idén is érezhetõk (a harmadik negyedévre 1,3, a negyedik negyedévre pedig már csak 1 százalékos növekedést várnak az elemzõk), de a megszorítások életbe lépésével tovább romolhat a helyzet. A Kongresszusi Költségvetési Iroda (Congressional Budget Office) májusi elõrejelzései szerint nem kizárt, hogy jövõre ismét recesszióba kerül a gazdaság, ami súlyos következményekkel járhat, akár a világgazdasági válság újabb mélypontját hozhatja el. A 2007-2009 idõszakban tisztán látszott, hogy az amerikai gazdaság lassulása az egész világgazdaságot befolyásolja. 

A piaci szereplõk azonban egyelõre az adósságválságra összpontosítanak. A Bank of America nemrégiben készített felmérése szerint az amerikai alapkezelõk között háromszor többen vannak azok, akik szerint a legnagyobb kockázatot az adósságválság jelenti, mint azok, akik a költségvetési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot említették elsõ helyen. Könnyen lehet, hogy ez így is marad egészen addig, amíg a piacok el nem kezdik "beárazni" a recessziót. Elemzõk szerint erre valamikor õsszel kerülhet sor. Valószínûleg a Kongresszus tagjai is csak akkor ébrednek rá, hogy nem maradt sok idejük, az elnökválasztás közelsége miatt azonban szinte biztos, hogy akkor már nem tesznek semmit. 

Az idõ vészesen telik, a problémák pedig csak gyûlnek. Júniusban mindössze 80 ezer új munkahely jött létre, holott a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez (minden egyes hónapban) legalább 250 ezerre lenne szükség. Persze ez nem meglepõ, hiszen a konjunktúra-kilátások - nem csak az Egyesült Államokban, hanem globálisan is - folyamatosan romlanak, az automatikus szankciók életbe lépésével pedig elõreláthatólag számos adókedvezmény megszûnik. 

A Tax Policy Center számításai szerint, ha a Kongresszus nem tesz semmit, akkor a háztartások 82,9 százalékának 3701 dollárral több adót kell fizetnie. Azok a háztartások, amelyek éves szinten többet keresnek, mint 50 ezer dollár, szinte biztos, hogy többet fizetnek. 

Jelentõs változások várhatók a költségvetés kiadási oldalán is. Jövõre 65 milliárd dolláros lefaragás várható, ami - az adóváltozásokkal együtt jövõre 607 milliárd dollárral (a GDP közel 4 százalékával) javíthatja a költségvetés egyenlegét. 

A jegybank szerint azonban a túlzott költségvetési szigor jelentõs károkat okozhat a gazdaságban, amirõl Ben Bernnake, Fed elnök a közelmúltban többször is beszélt, mondván, hogy bármennyire is szeretnék, a Fed nem tud minden hatást ellensúlyozni. 

Egyelõre sok a kérdõjel, így biztosan sok izgalmat tartogatnak majd számunkra a következõ hetek-hónapok. Kezdve az eheti jegybanki üléstõl, a jegybankárok éves, augusztusban megrendezésre kerülõ Jackson Hole-i konferenciáján át, egészen a novemberi elnökválasztásig.

Forrás: www.portfolio.hu