Forrás: The Economic Collapse

Milyen közel lehet a számadás napja a globális pénzrendszer számára? Az augusztus valószínûleg viszonylagos nyugalomban telik. Európában szinte mindenki szabadságon van. A nyár végével azonban veszélyes vizekre érhetünk és bármi megtörténhet. A legtöbb pénzügyi válság a múltban õsszel tört ki. A figyelem középpontjában az euró áll, de ha a vezetõk úgy döntenének is, hogy minden áron egyben tartják a monetáris uniót, a problémák nem fognak elmúlni.

Görögországban és Spanyolországban már most is nagyon kritikus a helyzet és egyre több ország követi õket szerte a világon. Számos bank áll a csõd szélén és a hitelezés szinte mindenhol leállt.

Közgazdászok, pénzügyi szakemberek és sok józanul gondolkozó ember készül a legrosszabbra az õsz beálltával.

Az International Business Times a következõket írta:

Hogy mi a konszenzus? A világgazdaság a végsõ visszaszámlálásnál tart, amibõl már csak három hónap van hátra. A befektetõk augusztus-szeptemberre írták be az összeomlást a naptárukba.

Jim Reid, a Deutsche Bank stratégája, aki egy pénzügyi teória alapján 2010 óta mondja, hogy a monetáris és fiskális politikából hiányzó rugalmasság a baj egyik okozója, kedden azt mondta „úgy érzem Európa bebizonyította, hogy igazunk van”.

„Az USA még bebizonyíthatja, hogy a teória nem egyetemes,” írta Reid, azonban „ha az USA pénzügyi ciklusa átlagos hosszúságú, az elmúlt 158 év történelmét véve alapul (33 ciklus), akkor a válság augusztus végén fog elkezdõdni.”

A globális pénzrendszer rendkívül összetett, így lehetetlen pontos idõjóslatokba bocsátkozni. A közgazdászok, akik mégis megpróbálkoztak ezzel a múltban sokszor váltak a nevetség tárgyává.

Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy vészesen gyûlnek a viharfelhõk felettünk.

Az alábbi 10 tényezõ alapján ki-ki döntse el maga, mi várható, illetve mikor:

1. Európa pénzügyi jövõje szempontjából számos fontos esemény várható szeptemberre. A Reuters a következõket írta errõl:

Szeptemberben egy német bíróság semmissé nyilváníthatja az új euró-mentõalapot, a mentõcsomag ellenes hollandoknál is választások lesznek, miközben Görögország megpróbálja újratárgyalni saját pénzügyi túlélésének feltételeit, és dönteniük kell, hogy az adófizetõk nyelik-e le az Athénnak adott állami kölcsönök miatti óriási veszteségeket.

Ezek tetejébe az eurózónának azt is ki kell találnia, hogyan fogja megmenteni a már elindult újabb dominókat, Spanyolországot és Olaszországot, illetve, hogy mit tesznek, ha ez nem sikerül.

2. A Reuters arról ír, hogy Luis de Guindos, spanyol gazdasági miniszter szerint országának 300 milliárd eurós mentõcsomagra lenne szüksége.

3. Spanyolország egyre mélyebbre süllyed a válságban. A spanyol gazdaság 0,4%-ot zsugorodott 2012 második negyedévében, az elsõ negyedéves 0,3%-os zsugorodás után.

4. A munkanélküliségi ráta jelenleg 24,6%-on áll Spanyolországban.

5. A Wall Street Journal szerint egy 30 milliárd eurós lyukat fedeztek fel a görög pénzügyi mentõcsomagban.

6. A Morgan Stanley azt jósolja, hogy a munkanélküliség 2013-ban meghaladhatja a 25%-ot Görögországban.

7. Az elõrejelzések szerint a görög gazdaság összesen 7%-kal zsugorodik 2012 során.

8. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Európa többi része nem tesz több engedményt Görögország számára.

9. Nagy-Britannia gazdasága is elindult a lejtõn. Az ország gazdasága egyedül 2012 második felében0,7%-kal zsugorodott.

10. Az általános üzleti tevékenységekre vonatkozó Dallas Fed index 13,2%-ot esett júliusban. Ez a sokak számára komoly meglepetést okozó adat újabb jele annak, hogy az USA egy újabb válság felé tart.

Van valami remény a láthatáron? Az európai vezetõk több rövidtávú megoldással próbálkoztak már, sikertelenül.

Az eurózóna egyik diplomatája néhány napja a következõket mondta:

„Két éve tart a mentõcsónak felpumpálása. Olyan döntéseket hozunk, amelyek éppen hogy csak annyi levegõt juttatnak a csónakba, hogy ne süllyedjünk el és a csónak közben ereszt is. A lyuk elkezdett nõni és most már kevesebb levegõ jut be, mint amennyi távozik, tehát süllyedünk.”

Mi a megoldás?

Bõven akadnak közgazdászok az Atlanti óceán mindkét oldalán, akik még mindig is azt javasolják, hogy folytassuk a pumpálást. Szerintük a pénznyomtatás a megoldás.

Habár az USA szó szerint úszik a több ezermilliárd dollárra rúgó adósságban, a New York Times „közgazdásza”, Paul Krugman, bátran hirdeti, hogy itt az idõ az újabb pénznyomtatásra és hitelfelvételre. Büszke arra, hogy a Keynesianizmus követõje és véleménye szerint mindenkinek ezt kellene tennie.

Az óceán túlpartján, a Telegraph nemzetközi gazdasági szerkesztõje, Ambrose Evans-Pritchard is a pénznyomtatást javasolja:

Nem kell mondanom, hogy a végletekig menõ monetáris élénkítést támogatom, sok ezermilliárd eszközfelvásárláson keresztül, régimódi nyitott piaci mûveletekkel, a pénz mennyiségi hatását kihasználva (nem a hitelkamat módosításával), hogy megakadályozzuk a deflációt, amíg a névleges GDP el nem éri a megfelelõ szintet, amikor is fel lehet hagyni az élénkítéssel.

Valóban még több adósság lenne a válasz?

Az Egyesült Államokban a forgalomban lévõ pénzmennyiség az ország történelmében elõször átlépte a10.000 milliárd dolláros határt. Az elmúlt harminc évben ez az összeg ötszörösére emelkedett.

Sajnos ugyanezen idõszak alatt a GDP sokkal lassabb ütemben növekedett.

2012 második negyedévében például az Egyesült Államok államadóssága 274,3 milliárd dollárral emelkedett, a GDP ezzel szemben mindössze 117,6 milliárddal.

Nem az a baj, hogy kevés pénz van forgalomban.

Inkább az adósság túl sok.

A fiat valutákkal azonban ez már csak így megy. Mindig fennáll a kísértés, hogy többet nyomtassanak. Ezért van az, hogy eddig minden fiat valuta, ami valaha létezett elõbb-utóbb összeomlott.

A pénznyomtatás nem old meg semmit, csupán a problémák jellege változik meg.

Akár hogyan nézzük, a vezetõk idõvel kifogynak a lépésekbõl és ezt egyre több ember látja. Talán ezért látja mindenki egyre pesszimistábban a gazdaság helyzetét.

Eddig is lefelé haladtunk, de most egy hirtelen töréshez értünk az úton. 

Forrás: www.aranymagyarorszag.hu