(2012.06.25.)

A múlt hét közepén darálóba került az arany és az ezüst árfolyama, miután meghiúsultak a piac szereplõinek várakozásai az Egyesült Államokban a mennyiségi lazítás harmadik felvonására (QE3) vonatkozólag. Az így okozott kiábrándultság masszív eladásokhoz vezetett a spekulatív befektetõknél, amire az árfolyamok markáns eséssel reagáltak – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve eredeti tervei szerint a tavaly szeptember óta futó kötvénycsere program most június végén lezárult volna. A romló gazdasági fundamentumok miatt azonban valószínûsíthetõ volt, hogy a Fed egy újabb konjunktúraélénkítõ intézkedéscsomaggal lesz kénytelen elõállni az elmúlt hét közepén tartott rendes ülését követõen. Ezért több szereplõ is a piacon egy újabb eszközvásárlási programra (QE3) spekulált, de e helyett csak a kifutó kötvénycsere program meghosszabbításáról döntött az amerikai jegybank. Ez az „Operation Twist” névre keresztelt pénzügyi manõver elõször a 60-as években került alkalmazásra, és a lényege, hogy az USA központi pénzintézete rövid futamidejû kötvényeket vásárol fel a piacról és cserél hosszú lejáratúakra. Szigorú értelemben véve ez nem számít monetáris expanziónak, mivel nem növeli a Fed mérlegfõösszegét. Mivel tehát a világ vezetõ devizája, a dollár értékének további hígulásától most egyelõre nem kell tartani a befektetõknek, ez az intézkedés kiveszi a szelet az arany és az ezüst vitorlájából, hiszen ezzel veszít jelentõségébõl a két nemesfém értékõrzõ funkciója.

A szél feltámadásához ugyanakkor Európában sem sûrûsödtek össze kellõképpen a légköri viszonyok az elmúlt héten. Összehangolt jegybanki intézkedésre nem kellett sort keríteni, miután a görög választópolgárok egy az eurózóna eddigi formában való fennmaradását támogató politikai formációt segítettek hatalomra. Még ha az új athéni kormány újra is szeretné tárgyalni az országnak juttatott segélyek feltételeit, ezzel egy jelentõs bizonytalansági tényezõ látszik tisztázódni az európai nagypolitikában. Ez pedig csökkenti ideig-óráig a világ második legfontosabb devizájában, az euróban meglévõ kitettséggel rendelkezõ befektetõknél is az arany, mint „végsõ menedék” iránti igényt.

Mindazonáltal végzetes naivitás máris az európai gondok gyors és fájdalommentes megoldásában reménykedni. Sem a fojtogató államadósságok problémája nem csillapodik, sem pedig a gazdaság kilátásai nem javultak egy hét alatt. Ezért a Nemzetközi Valutaalap vezére, Christine Lagarde az euróövezeti pénzügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán az euróra nehezedõ „akut stressz” miatt hathatós intézkedésekre buzdította kollégáit. Erélyes nyilatkozatában az Európai Központi Bankot monetáris könnyítésre szólította fel, és további, alacsony kamatozású banki hitelek nyújtását valamint az európai kötvényvásárlási program újraindítását követelte. Ezzel csaknem egy idõben – mintha csak a felszólításra akarna reagálni – az EKB bejelentette, hogy változtatni fog fedezetelfogadási szabályain és az olcsón kínált jegybanki hitelekért cserébe a jövõben nemcsak eddig el nem fogadott jelzálog- és egyéb eszköz-fedezetû értékpapírokat fogad majd el fedezetként, de megelégszik az eddigi "A-" helyett a papírok sokkal rosszabb „BBB” kockázati besorolásával is. Így válhatnak nemes egyszerûséggel a mérgezett értékpapírok frissen nyomtatott, ropogós, ám kétes fedezetû euró bankjegyekké.

Mindez ismételten rávilágít a válság még mindig beláthatatlan mélyeire. A feltáruló feneketlen mélység pedig változatlanul megalapozza az arany és az ezüst monetáris nemesfémként való népszerûségét, és az árfolyamok elõbb vagy utóbb bekövetkezõ visszaerõsödését a korábbi történelmi csúcsokhoz. A válság kezelésében a jegybankok világszerte továbbra is laza gyeplõn kénytelenek tartani a pénzügyi politikát, ami a tapasztalatok szerint a nyersanyagok és a reáleszközök felértékelõdését eredményezi. A központi bankok egyidejûleg rendhagyó módon is támogatják az arany árfolyamát például azáltal, hogy diverzifikálják a devizatartalékaikat és kincsképzõ céllal vásárolják az aranyat. Két hete például a Kazah Nemzeti Banktól érkeztek hírek jelentõs aranyvásárlásról, az elmúlt héten pedig már az orosz jegybank növekvõ aranytartalékairól jelentek meg hírügynökségi jelentések. Ezek szerint egyedül májusban 500 ezer unciával (15,55 tonna) 29,3 millió unciára (911 tonna) nõtt az orosz központi bank aranytartaléka.

Arany, ezüst – technikai elemzés

Egy hete még biztatóan alakult az arany technikai grafikonja, de a Fed pénzügypolitikája azóta ismét alaposan összerondította a képet. A lejtõre került aranyár 1565,50 dolláron fejezte be Londonban az elmúlt hetet, nem sokkal az 1.574 dolláros korábbi lokális mélypontból levezethetõ vízszintes és a középtávú trendet jelölõ diagonális támaszok összefutása alatt. 1.550 dollár magasságában egy eddig igen szilárdnak bizonyult támasz jelentett rendre kapaszkodót az utóbbi idõk korrekcióiban, ezért ez jó eséllyel az elkövetkezendõkben is kitarthat. Rövidtávon az árfolyam emelkedésébe vetett bizakodás megalapozott visszatérésérõl pedig legkorábban 1.635 dollár felett van értelme beszélni.

Az elmúlt héten valóságos kiárusítási hullám söpört végig ezüst piacán. A mostani 26 és 27,50 dollár közötti tartományban a szürkésfehér nemesfém jegyzése meglehetõsen ingoványos talajon áll, ahonnét jobb lenne minél hamarabb kikecmeregnie. Ellenkezõ esetben a most következõ hetekben még nagyobb árfolyamveszteségek fenyegetnek.

Forrás:ˆ www.aranypiac.hu - Magyar Aranypiac Kft.