A befektetési célú nemesfém kereskedelem engedélyhez kötött, mint ahogy minden nemesfémbõl készült ékszer, díszmû és egyéb tárgy. Az engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatósága adja ki - tájékoztatott Teleszky János, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak kereskedelmi, piacfelügyeleti valamint nemesfémvizsgáló és hitelesítõ hatósági feladatokkal megbízott igazgató-helyettese.

 

Teleszky János elmondta, hogy jelenleg 2.593 engedélyes van, és az ellenõrzési tapasztalatok alapján mintegy 80-85 százalékuk aktív. Az ékszerkészítõk száma néhány száz, de a jelentõsnek számító hazai gyártók jóval kevesebben vannak.

 

A befektetési célú aranyat a általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg. Eszerint az ilyen arany legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany. Az 1.800 után vert aranyérme is befektetési arany, ha anyaga legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú és az érmét kibocsátó államban törvényes fizetõeszköz, vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét. Még egy esetben beszélhetünk befektetési aranyról, ha az szerepel az Európai Unió úgynevezett Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett érem listán. Ez az irányelv az áfa-mentességet rögzíti.

 

A befektetési célú aranyat nem is kell fémjelezni, sem névjelezni, azaz hatóságilag igazolni. A hatóság az ilyen arany tárgy esetében csak a kereskedési jogosítvány és a feltüntetett nemesfémtartalom meglétét ellenõrzi, az értékesítés folyamatát azonban nem.

 

A befektetési célú arany tárgyakat meghatározó módon, két nagyobb gyártó állítja elõ Magyarországon, de számos márkás külföldi gyártó termékei is kaphatók a magyar piacon. A kereskedelmi tevékenység ellenõrzését, beleértve a befektetési arany forgalmazását a hatóság a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsokságával (VPOP) együtt végzi. A rutin ellenõrzések során vizsgálják az engedély és a termék kötelezõ jelzéseinek meglétét valamint azt, hogy az ékszer vagy annak finomságára vonatkozó tanúsítás hamis-e. A fogyasztók az ékszer finomságára, a fémjelzés eredetisége vonatkozó panasszal a hatósághoz fordulhatnak.

 

A befektetési célú arany növekvõ forgalmával együtt a hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) együtt fokozni kívánja az ellenõrzéseket.

 

Binder István a (PSZÁF) szóvivõje elmondta, hogy az aranykereskedelem nem tartozik a tõkepiaci illetve a befektetési és az árutõzsdei vállalkozásokról szóló törvények hatálya alá. Ennek ellenére a felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési célú arannyal folyó kereskedést, mert ha meghatároznak futamidõt, értéknövelt visszavásárlási garanciát vagy bármilyen hozamot, az - engedély hiányában - jogosulatlan pénzügyi tevékenységet jelent.

 

Binder István arra felhívta a figyelmet, hogy visszavásárlási garancia nélkül a tömbaranyat csak a törtarany árában lehet értékesíteni, ami jócskán csökkenti annak értékét.

 

Teleszky János az aranykereskedelmet felügyelõ hatóság igazgató-helyettese arról tájékoztatott, hogy drasztikusan csökken az aranytárgy piac gazdasági válság hatására jelentõsen visszaesett vásárlóerõ és az arany árának emelkedése miatt. Megváltoztak a fogyasztói szokások is, ajándékként manapság inkább tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak. A piac szûküléséhez hozzájárult az is, hogy az arany ára néhány év alatt majdnem háromszorosára emelkedett, így a vásárlók érdeklõdése inkább az olcsóbb ezüst ékszerek felé fordult.

 

A magyar aranypiac nagyságáról csak szakértõi becslések léteznek, ami szerint a piac nagysága mintegy 20-25 milliárd forint, amibõl ötmilliárd forint körül van a befektetési célú arany forgalma.