Az uniós költségvetésen belül, de a többéves pénzügyi kerettõl elkülönítve már másfél éven belül létrehozna az Európai Bizottság egy „konvergencia és versenyképességi eszközt” a valutaövezeti országok szerkezeti reformjainak támogatására, megelõlegezendõ egy késõbbi önálló eurózóna-büdzsét.

Többek között ezt a figyelemreméltó elképzelést tartalmazza az az átfogó terv, amit november 28-án tett közzé az Európai Bizottság a gazdasági és pénzügyi unió öt éven túli idõhorizonton túl történõ kiteljesítésére. A terv a testület hozzájárulása ahhoz a jelentéshez, amelyet hasonló témában készít elõ négy uniós intézmény elnökével egyeztetve a december 13-14-i uniós csúcstalálkozóra Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

José Manuel Barroso bizottsági elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy nem lát érdemi eltéréseket az általa vezetett testület és a Van Rompuy féle jelentés majdani elképzelései között, ugyanakkor Brüsszel jövõre vonatkozó tervei messzebb elõre tekintenek, mivel kevésbé függenek a tagállamok aktuális politikai realitásaitól.

Az Európai Bizottság három különálló szakaszra osztotta a teljes körû gazdasági és pénzügyi unióhoz vezetõ utat, amelynek rövid távú, azaz 18 hónapon belül megvalósítható lépéseit a meglévõ szerzõdéses keretek között, a közép- és a hosszú távú (öt éven túlnyúló) elemeit pedig csak az uniós szerzõdések módosításával képzeli el.

Rövid távon, a mostantól számított hat és tizennyolc hónap között a Bizottság az európai szemeszter és a korábbi gazdaságkormányzási csomag (hatos csomag) teljes körû végrehajtása mellett a jelenleg tárgyalt további gazdaságpolitikai koordinációs jogszabályi javaslatokról (kettes csomag) szóló megállapodás mielõbbi elfogadását szabná meg feladatnak. Ugyancsak ebben a fázisban javasolja Brüsszel a bankuniós csomag elsõ elemeirõl, az egységes (pénzügyi) szabálykönyvrõl és az egységes bankfelügyeleti mechanizmusról a gyors megállapodást; továbbá azokról a javaslatokról, amelyeket másfél-, illetve egy évvel ezelõtt terjesztett elõ a testület a nemzeti betétgarancia-rendszerek harmonizálásáról és a nemzeti bankszanálási alapok felállításáról. A sürgõs feladatok közé sorolja a Bizottság a következõ többéves keretköltségvetés mielõbbi elfogadását is.

Az átfogó integrációs terv elsõ, a 2014 tavaszán tartandó EP-választásokig terjedõ szakaszának igazán új eleme a majdani önálló euróövezeti büdzsé embriójának tekinthetõ „konvergencia és versenyképességi eszköz (CCI), amit ugyan az EU-költségvetés keretei között, de a többéves pénzügyi kerettõl függetlenül, attól elkülönítve hoznának létre a tagállamok és a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) zavartalan mûködése szempontjából lényeges szerkezeti reformok végrehajtásának támogatására. A támogatás egy, a tagállam által vállalt kötelezettségeket rögzítõ szerzõdéses megállapodáson alapulna. Még mindig ebben a fázisban tenne javaslatot a Bizottság az euróövezet külsõ képviseletére, annak érdekében, hogy a különbözõ nemzetközi fórumokon egy hangon szólaljon meg, végül pedig, már a gazdasági és pénzügyi unió végsõ szakaszában egységes képviselete legyen – a Bizottságon belüli „EMU-kincstár” révén – a Nemzetközi Valutaalapban.

Középtávon, a mostantól számított 18 hónap és 5 éves idõsíkban már túlnyomórészt szerzõdésmódosítást igénylõ intézkedésekkel haladna tovább az Európai Bizottság a teljes körû EMU irányába. Mindenekelõtt továbblépne a gazdasági és költségvetési integráció megszilárdításában, az adó- és a munkaerõpiaci politikákat is ideértve. Ezzel párhuzamosan a CCI-re alapozva önálló fiskális kapacitással ruháznák fel a valutaövezetet, amely saját forrásokra támaszkodna és pénzügyi támogatást nyújtana a sokkhatások által sújtott gazdaságok szerkezeti reformjaihoz.

Érdekesség, hogy Brüsszel már öt éven belül létrehozná az eredetileg német közgazdász professzorok által javasolt adósság-visszavásárlási alapot, ami az eurókötvények egy lájtosabb formájának számít, de a közös adósságkibocsátás egyik indirekt formája. Ez az „eurókincstárjegyekkel” együtt hozzájárulhat az adósságcsökkentéshez és a pénzügyi piacok stabilizálásához, állítja a Bizottság.

Az utolsó, öt éven túlnyúló szakaszban a szuverenitás, a felelõsségvállalás és a szolidaritás európai szinten történõ megosztásának alapján létrejöhetnek a feltételek egy önálló euróövezeti költségvetést, aminek segítségével támogatást nyújthatnak a gazdasági sokkhatások által sújtott tagállamoknak. Brüsszel terve a legutolsó fázisban számol a teljes körû bankunióval, vagyis feltehetõen az egységes európai betétgarancia-rendszer létrehozásával. Végül ekkora jönne létre a teljes körûen integrált fiskális és gazdasági kormányzási keret (fiskális és gazdasági unió), ami immár lehetõséget adna a közös adósságkibocsátásra (az eurókötvények bevezetésére). „Ez lenne az EMU utolsó szakasza” – áll a közleményben.

Barroso hangsúlyozta, hogy az EMU építkezésének kiteljesítését a közösségi módszer alapján irányozza elõ a terv. „Az euró nem egy országcsoport pénze, hanem az egész Európai Unióé” – mondta. Közölte, hogy alapvetõ hibának tartaná külön intézmények létrehozását az euróövezet számára, amivel egy párhuzamos rendszer jönne létre. Ehelyett a Bizottság pragmatikusan kezelné azt a sokféleséget, amit az eurózónán belüli integráció felgyorsítása teremt.

A Bizottság terve a politikai unióra is kitér, a folyamat minden szakaszában növelve az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások ellenõrzõ szerepét.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a következõ európai parlamenti választások kiváló alkalmat kínálnak a pénzügyi és gazdasági unió további építésével kapcsolatos kérdésekrõl szóló vitára és tálalására is.

Forrá: www.kitekinto.hu