A világpiacon 1084,6 tonna aranyat értékesítettek az idei harmadik negyedévben, ami 11 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 1223,5 tonnától − derült ki a világ legjelentõsebb aranytermelõ vállalatainak nonprofit szervezete, az Aranyvilágtanács (WSG) legfrissebb jelentésébõl. Az arany iránti érdeklõdés a kereslet visszaesése ellenére erõsnek mondható, hiszen az idei eladások jelentõsen felülmúlják az év harmadik negyedére vonatkozó 984,7 tonnás sokéves átlagot − szögezi le a szervezet Gold Demand Trends címû összesítésében. A forgalom értéke 57,6 milliárd dollár volt, ami 14 százalékkal marad el a tavalyitól. Az arany átlagos ára unciánként 1652 dollár volt, ami három százalékkal kisebb a 2011 közepén kialakult árnál. Utóbbi az évnek ebben az idõszakában rekordot jelentett. Az adatok részletezésébõl kiderül, hogy az arany tõzsdei kereskedése jelentõsen, 56 százalékkal ugrott meg az idei harmadik negyedévben.India az élen

Az indiaiak olthatatlan szerelme az arany iránt a nyár második felében újra fellángolt, ami a világ legnagyobb aranypiacává tette az országot. A második helyre Kína került, ahol a gazdaság lassulásától tartó vevõk visszafogták költekezésüket. A világ jegybankjai ugyanakkor kitettek magukért. Indiában mind a befektetési célú aranyvétel, mind az ékszervásárlás erõsödött, átlagosan kilenc százalékkal, 223,1 tonnára növelve az eladásokat 2011 július−szeptemberéhez képest. Az aranyrudak és -érmék értékesítése 12 százalékkal, 87 tonnára, míg a csecsebecsék forgalma hét százalékkal, 136,1 tonnára ment fel. Utóbbit a közelgõ házasodási és fesztiválszezon elõtti készletfelhalmozások is hajtották.

Reuters

Indiában 2012 elsõ felében visszaesett az arany értékesítése, mert a boltok bojkottot hirdettek a sárga fém kereskedését terhelõ új adó bevezetése miatt. Az év közepére azonban magához tért az import, mivel a készletek kifogytak, amit az adó bevezetését megelõzõ vásárlások is segítettek. A kereslet helyreállását szolgálta, hogy az eladók és a vevõk alkalmazkodtak az új adóhoz. Ázsiában az év második fele, a monszun ideje hagyományosan az ajándékozások szezonja, ám Indiában idén nem számíthatunk olyan erõs aranykeresletre, mint tavaly, mert a rúpia gyengesége megcsapolja a fogyasztók pénztárcáját.
Hanyatlás Kínában

Nyomott a piac Kínában, ahol az aranyértékesítés nyolc százalékkal, 176,8 tonnára süllyedt a harmadik negyedévben az elõzõ év azonos idõszakához képest. A befektetési célú vásárlások 12 százalékkal, az ékszereladások hat százalékkal csökkentek, fõként azért, mert a befektetõk-fogyasztók aggodalommal figyelték a gazdasági növekedés lassulására utaló jeleket és ezért óvatosabbá váltak. A csecsebecsék piacán a 18 karátos aranytermékek iránti érdeklõdés hanyatlott a legnagyobb mértékben, de érezhetõen hozzájárult a kedvezõtlen tendenciához az is, hogy a romló üzleti környezetben lelassultak az áruház- és bevásárlóközpont-építések, ami visszafogta az aranytermékeket kínáló bolthálózatok terjeszkedését is. Az aranyrudak és -érmék piaca ugyan 53 tonnára zsugorodott, ám ez még mindig 19 százalékkal magasabb a sokéves átlagnál.

A világ központi bankjai 97,6 tonna aranyat vásároltak a harmadik negyedévben, ami kilencszázalékos növekedés 2011 július−szeptemberéhez képest. Az elmúlt hét negyedévbõl hatban 100 tonna körül alakult a jegybankok kereslete, ami hatalmas ugrás 2010-hez képest − hívja fel a figyelmet a WSG. A technológiai szektor vásárlásai ugyan hat százalékkal estek a negyedévben, ám ennek ellenére stabilnak tekinthetõk 2011 utolsó negyede óta, mivel az okos mobiltelefonok és a táblakomputerek népszerûsége támaszt ad a bennük felhasznált arany értékesítésének is. Aranybányászatból egy százalékkal, újrafelhasználásból két százalékkal került kevesebb arany a piacra.

Feltámad az "aranystandard"

Az arany az utóbbi idõben bizonyos fokig elkezdte visszanyerni a világ pénzügyi rendszerében korábban betöltött szerepét − jelentette ki Marcus Grubb, a WSG befektetési részlegének ügyvezetõ igazgatója. Középtávon emellett szól a nyugati világ jegybankjainak monetáris enyhítési politikája, illetve az ázsiai országok − különösen India és Kína − gyors gazdasági növekedése. Ezek erõsítik a sárga nemesfém piacának bõvülését − csak hab a tortán, hogy az elmúlt hónapokban szezonális hatások is hozzájárulnak a kereslet bõvüléséhez.

A világgazdasági környezet kitartó bizonytalansága, amit az elmúlt idõszakban a kínai vezetõváltás, illetve az amerikai elnökválasztás is fokozott, rávilágít az arany jelentõségére a vagyonok értékének védelmében. Ennek bizonyítékai a Gold Demand Trends jelentésbõl kivilágló adatok: a tõzsdei aranykereskedés mennyiségének másfélszeres ugrása, illetve az, hogy a jegybankok érezhetõen fokozták a világ legértékesebb nemesfémének felhalmozását − érvelt Grubb.

A WSG értékelése szerint az eurózóna válságkezelésében is jelentõs szerepet játszhatna az arany. Elemzésük szerint az övezet jegybankjaiban õrzött, összesen tízezer tonnára becsült aranytartalék fedezetet adhatna a tagországok kötvénykibocsátásához, ami mérsékelhetné hitelhez jutásuk árát. Az így szerzett pluszforrás segítségével enyhíthetnének a gazdasági növekedést fékezõ megszorításokon. Az arany fedezetcélú felhasználása nem ismeretlen: megtették ezt korábban európai országok is és a magáncégek sem haboztak ehhez a védekezõ eszközhöz nyúlni a pénzügyi válság idején. Az Európai Bizottság is tett javaslatokat erre vonatkozóan.

A WSG szakértõi szerint az arany az érvényben lévõ nemzetközi szerzõdések megsértése nélkül hátteret adhatna a közös európai kötvények kibocsátásához is. Nem része a eurótagállamok költségvetésének, nem növelné adósságukat, mint fedezetnek kicsi az inflációs kockázata, így felhasználásához nem kellene újabb áldozatot kérni az adófizetõktõl. Az arany fedezetével kibocsátott kötvényekre épülõ forrásgyûjtés összességében nem jelentene rosszabb megoldást, mint amilyenekkel jelenleg kezelik Európa válságát.