A Magyar Nemzeti Bank vezetése egy nemzetközi trendhez illeszkedő döntést hozott. Az elmúlt években számos nagy nemzetközi jegybank döntött úgy, hogy - elsősorban biztonsági és stratégiai szempontokat figyelembe véve - aranytartalékának egy részét hazaszállítja. Ezek közé az országok közé tartozik például Németország, Ausztria vagy Hollandia. A döntést az motiválta, hogy az arany a nagy jegybankoknál már nemcsak tradicionális tartalékeszköz szereppel bír, hanem egyre inkább bizalmat és biztonságot erősítő funkciót tölt be. Ezért most már nem befektetési vagy spekulatív eszközként célszerű az aranytartalékra gondolni, mint a 70-80-as években, amikor még a jegybankok is spekulációs céllal adták-vették a nemesfémet. Az aranyra inkább úgy kell tekintenünk, mint ami szélsőséges piaci vagy akár geopolitikai feszültségek esetén is képes fenntartani a bizalmat, gazdaságstratégiai eszközként egyfajta védvonalat biztosítva az adott ország gazdaságának.

Annak ellenére képes erősíteni a Magyarország iránti piaci bizalmat, hogy a devizatartalékon belül csak elhanyagolható arányt képvisel az arany, összhangban a nemzetközi trendekkel? Miért van akkor ennek jelentősége a piaci befektetők szemében?

Mindenképpen bizalomerősítő hatása van annak, hogy a számlán lévő nem allokált arany helyett (ami a gyakorlatban aranyra vonatkozó követelést jelent egy nagy befektetési bankkal szemben) az MNB most már fizikailag is Magyarország területén birtokolja és őrzi a valódi aranytömböket. Érdemes felidézni ennek kapcsán Alan Greenspan Fed-elnök egy 1999-es bizottsági meghallgatásán tett nyilatkozatát, amikor azt kérdezték tőle, hogy nem kellene-e eladnia az amerikai jegybanknak az összes aranyát, ahogyan azt Milton Friedman neves közgazdász is javasolta. Greenspan azt válaszolta, hogy általában mindennel egyetért, amit Milton Friedman mond, ez azonban azon kevés kérdések közé tartozik, amelyikben nem ért egyet vele, ugyanis az arany az egyetlen olyan végső fizetési forma, amit az emberiség történelmében gyakorlatilag mindig elfogadtak.Greenspan példaként utalt arra, hogy a háborús veszteség előtt álló Németország 1944-ben gyakorlatilag csak aranyban tudott eszközöket és jószágokat vásárolni.

Mekkora volt az MNB aranytartaléka korábban és mennyi van most?

Az MNB az 1924-es alapítása óta mindvégig tartott aranyat és a második világháborúig ennek a szintje folyamatosan emelkedett. 1945 januárjában a szovjet megszállás előtt a híres aranyvonattal mentették ki Ausztriába az aranytartalékot. 1946-ban ez a készlet teljes egészében visszatért Magyarország területére, ekkor mintegy 31 tonna aranya volt a nemzeti banknak. A következő években sokszor hiányosak a rendelkezésre álló nyilvántartások és adatok, a levéltári információk szerint átlagosan 65-70 tonna körül volt a legmagasabb szint. Majd az 1980-as évek végén a jegybank az aranytartalék leépítése mellett döntött, mely folyamat három jegybankelnöki cikluson át tartott és 1992-re érte el a 3 tonnás aktuális szintet. Jelenleg ez mintegy 130 millió dollárt ér.

El lehet-e árulni az olvasóknak a művelet kulisszatitkait? Mivel és mikor hozták haza, hol fogják tárolni az aranytartalékot és biztonságosabb helyen lesz-e, mint eddig Londonban?

A hazaszállításra az elmúlt napokban került sor, erről annyit mondhatok, hogy repülővel jött az aranytartalék Magyarországra. Az ország aranykészlete tehát fizikai formában is hazánk területén van elhelyezve olyan biztonsági tárolóban, amely ezen eszköz tárolására alkalmas.

Milyen költségei vannak az itthoni tárolásnak a külföldi tároláshoz képest?

A költségek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az ún. allokált, tehát névre szóló aranytömbök külföldi tárolásának jelentős költségei is lehetnek, azonban eddig a jegybank nem allokált készlettel rendelkezett, hanem számlaköveteléssel, így ennek nem voltak tárolási költségei sem. Sőt, ezeket akár derivatív ügyletek keretében ki is lehetett helyezni a nemzetközi piacon. A hazaszállított aranykészlet itthoni tárolásának nincsen érdemi többletköltsége, mert egy már létező, erre alkalmas biztonsági tárolóban került elhelyezésre.

Ha már a swap-ügyleteket említette. Tervez-e a jegybank a jövőben újra olyan üzletet, ha pénzügyileg racionális, hogy swap-ügylet keretében elcserélje ideiglenesen az aranyat? Vagy ez a lehetőség a hazahozatallal meghiúsult?

Mivel az aranyat fizikai formájában Magyarország területén birtokoljuk és őrizzük - ami éppen, hogy biztonsági és bizalomerősítő funkciót tölt be a fizikai megléte okán -, ezért ezt fizikai formában kölcsönadni nem lenne célszerű.

Lesz-e változás a devizatartalékkezelési politikában az aranyat illetően? Tervezi-e a jegybank érdemben növelni/csökkenteni a tartalékon belüli szerepét?

Az MNB arany- és devizatartalékának mértékéről, illetve összetételéről a Monetáris Tanács dönt a magyar gazdaság és monetáris politika tartalék igénye alapján.

Forrás: Portfolio

Link: https://www.portfolio.hu/gazdasag/megtudtuk-miert-es-hogyan-kerult-haza-az-aranytartalek.278855.html