A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint régiós versenytársaink jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, mintegy 62 tonnányi aranyrudat.
Mára szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartaléka, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a nemesfém ára az egekben jár, bármikor beváltható, és a legkevésbé kockázatos befektetési eszköz.
A kelet-közép-európai államok közül Magyarországnak kirívóan kevés az aranytartaléka, az új uniós tagállamokhoz képest az eltérés hozzávetõlegesen négyszeres - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi statisztikáiból. Hazánknak ötször kisebb az aranytartaléka, mint a visegrádi országoknak, a régió országaihoz képest tekintetében a különbség csaknem negyvenszeres.
Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítõ listán, utánunk jórészt már csak kisebb fejlõdõ országok következnek. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezõnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával.
A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. A különbség oka, mint arról már korábban beszámoltunk, hogy a jegybank 1990-es döntése értelmében az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítették.
A minimális szintre csökkentés Surányi György jegybankelnöksége alatt következett be,ekkor fõleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé.
Késõbb az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenésébõl adódó veszteségek ellen. Szakértõk szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban - az arany drágulása miatt - több milliárd dolláros veszteséget okozott.
A 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között unciánként 1100 dollár a különbség, vagyis tripláját érné most a készlet. Az eladás azonban nem csak az árfolyam-különbözet miatt, hanem azért is hibás döntésnek számít, mert az egyes országok a stabilitás és az értékálló biztonság miatt döntenek az aranybefektetések mellett. Az arany értéke ugyanis abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, és vészhelyzet esetén bármikor készpénzzé váltható, sõt kölcsön felvételekor fedezetként is szolgálhat.
Az aranytartalékok eladása stratégiailag átgondolatlan döntés volt: a nemesfém szerepét mutatja, hogy amióta a dollár mint globális fizetõeszköz egyre gyengébb lábakon áll, az arany ára az egekbe szökik - fogalmazott Bogár László közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint a veszteség megértéséhez a nemzetközi valutáris rendszer történetéhez kell visszanyúlni.
A világpénz 1920-ig gyakorlatilag tisztán az aranyon alapult, majd ezt a szerepkört átvette az arany és a legfontosabb valuták együttes kosara. A második világháború után a Bretton Woods-i egyezmény értelmében a dollár lett a globális fizetõeszköz, amelynek értékét az aranyhoz fix árfolyamon rögzítették.
Ez a rendszer a vietnami háború túlköltekezése miatt az amerikai fizetõeszköz megroppanásával véget ért: Nixon elnök 1971-ben hivatalosan is elismerte, hogy közvetlenül már nem váltható át a dollár aranyra.
Bogár László szerint a dollár túlértékeltsége és az olajválság is közrejátszott abban, hogy a kormányok aranytartalékokat halmoztak fel jegybankjaikban, annál is inkább, hogy az árfolyam-ingadozásokat kivédhessék. - Az arany értéke az összes valutához képest emelkedett, a nemesfémtartalékok szerepe így még jobban felértékelõdött - tette hozzá a professzor. Az MNB lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy 2004 óta a nyersanyagárak növekedése, a dollár árfolyamának gyengülése, és az inflációs veszély újbóli megjelenése ismét elõtérbe helyezte az aranyat, mint befektetési eszközt.
A Magyar Nemzeti Bank,1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, ezért Magyarországnak ma gyakorlatilag nen maradt aranytartaléka. Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranya, mint nekünk! De ez nem minden!
A nemesfém ára az egekben, a magyar gazdaság a padlón és ha így megy tovább, olyan válság lehet itt nemsokára, hogy hozzá képest az etióp szegénység maga a mennyország.
Az aranytartalékot még Surányi György jegybankelnöksége alatt adta el az akkori kormány arra hivatkozva, hogy a dollárnak jobb a hozama. Aztán a dollárnak lement a hozama, 62 tonna aranyunk viszont már elpárolgott.
2000 és 2005 között kellett volna dollárért aranyat venni, akkor lehetett volna kihasználni a 300%-os aranyár-növekedést. De ezt a tendenciát sem a jobboldali sem a baloldali szakemberek nem látták elõre, sajnos.
A trükk az egészben az, hogyha valamelyik elvtárs lopni akar, akkor azt közvetlenül nem teheti meg, mert az túl átlátszó. Emiatt az szinte minden esetben úgy tûnik meg hogy hoznak az ország számára _rendkívül_ elõnytelen tranzakciót, azt persze megideológizálják a népnek, amely olyan hülye, hogy azt mind rendre be is veszi, és a tranzakció nyertese visszaoszt nekik valamennyit.
Az aranyat is ezért kellett eladni. Az eladás jutalékából kaptak egy kis lóvét. Hogy az országnak 100x-os 1000x-es kárt okoztak? Ez õket hol érdekli?
A többit és a képeket,ékszereket, meg a rablásból származó javainkat a jenkik és hordáik elvitték. Itt a baj.
A fenti adatokat igazolni kell annak aki felrakta a cikket a netre.Máskép kacsa.
De mégis az a kérdés:hol van az arany?
Tibor. Nyugalom. Maga csak foglalkozzon Ukrajnával!
Ne "itt" legyen okos!
Nem a fidesz vásárolta vissza!!!!! Az a MI adónkból lett "vissza" vásárolva. Persze a haverok meg pozicióba helyezve.
És még valami, a tartozást sem a fidesz fizette vissza, hanem MI adófizetõk!!!
a rendszerváltás óta, a gazdasági elit tök hüly jobb éás baloldalra vetítve egyaránt. Surányit bíróság elé
Remélem,igaza volt annak aki a Bibliát írta,bár azt nem közölte, hogy mikor is lesz az a nap...addig is a pénz értéktelenedik az arannyal szemben.Az aranynak annyi az értéke, amennyit mi, emberek tulajdonítunk neki.Ahhoz,hogy 7 milliárd ember egyik napról a másikra meggondolja magát, valami nagyon extrának kell történnie.Vajon mi lehet az?
puszi