5 éves árfolyam
Gold Chart
1 éves árfolyam
Gold Chart
1 napos grafikon
Gold Chart

Jegybankok fûtik az arany piacát

2012.06.27. 19:57 - Piaci hírek

  Idén tovább folytatódott a jegybankok aranyvásárlása, ami egyre fontosabb az arany árfolyama szempontjából, hiszen az összkereslet bõ 10 százaléka tavaly már a jegybankokhoz volt köthetõ. A vásárlásban továbbra is a viszonylag alacsony aranytartalékokkal rendelkezõ feltörekvõ országok járnak az élen, mint Fülöp-szigetek, Mexikó, Kazahsztán, vagy Oroszország, miközben a fejlett jegybankok egyelõre annyival járultak hozzá a jegybanki kereslet növeléséhez, hogy felhagytak az elmúlt évtizedek folyamatos értékesítésével. Egyes bajban lévõ európai periféria országok továbbra is jelentõs aranytartalékkal rendelkeznek, noha ez inkább fedezetként, mintsem direkt adósságcsökkentésként használható.  Tovább vásárolnak a feltörekvõ jegybankok 

Idén tovább folytatódott a jegybankok arany felhalmozása, noha ennek mértéke az év elsõ négy hónapjában elmaradt az egy évvel korábbi hasonló idõszakétól, amikor 148 tonna aranyat vásároltak a világ jegybankjai. Idén áprilisig összesen 135 tonna arannyal bõvült a jegybankok trezorja, noha ebbõl 44 tonnát a török jegybank tett ki, amely annak köszönheti hatalmas tartalékbõvülését, hogy kötelezõ tartalékok befizetését aranyban is engedélyezte a kereskedelmi bankoknak. A feltörekvõ jegybankoknak az elmúlt évek heves vásárlásai ellenére az arany még mindig alacsony részarányt képvisel a devizatartalékokhoz képest. 

Jegybankok fûtik az arany piacát


Bár Mexikó és Oroszország tavalyi óriás bevásárlásaihoz hasonlóra idén még nem került sor (Mexikó tavaly összesen 99, Oroszország 94,2 tonnát vett), idén is voltak nagyobb vásárlások. Fülöp-szigetek központi bankja például 35 tonna aranyat vásárolt, Mexikó folytatva a dollár tartalékának diverzifikálását, újabb 19,5 dollárral gazdagította aranykészletét, de több mint 10 tonnát vásárolt Kazahsztán és Oroszország is. Az orosz jegybank elnök-helyettese, Sergej Shvetsov úgy nyilatkozott, a tavalyi 100 tonnánál kevesebbet, de idén is jelentõs mennyiséget fognak vásárolni. A dél-koreai jegybank elnöke szintén további aranyvásárlásokat helyezett kilátásba idén. 

Jegybankok fûtik az arany piacát


Egyre fontosabbak a jegybanki vásárlások 

Az arany standard rendszer bukása óta a világ (de fõként a fejlett országok) jegybankjai folyamatosan értékesítették aranykészletüket, ahogy a jegybanki tartalékban a pénz fedezetéhez már nem volt szükség a nemesfémre. A jegybanki eladások az arany árfolyamára is komoly hatással voltak, így a 80-as 90-es években folyamatosan csökkent az arany ára. A 2008-as válság és a jegybankok expanzív politikája azonban komoly törést hozott a jegybankok hozzáállásában is, és 2009-tõl ismét nettó vásárlóként léptek fel az arany piacán. Az aranyvásárlás persze fõként - a dollártartalékaikat részben inkább aranyra cserélõ - feltörekvõ országok központi bankjaihoz kötõdtek, de az európai bankok is fokozatosan felhagytak az arany értékesítésével. 

Jegybankok fûtik az arany piacát


A jegybankok súlya egyre nagyobb a nemesfém összkeresletében, 2011-ben a 4067 tonnás aranykereslet bõ 10 százaléka már a jegybankokhoz volt köthetõ - a világ legnagyobb aranybánya társaságainak szövetsége, a World Gold Council (WGC) szerint. Miután a fejlett országokban a fizikai arany kereslete visszaesett, Indiában - az arany ékszerek egykori legnagyobb vásárlójánál - a rúpia leértékelõdése és a büntetõ vámok miatt szintén megcsappant az arany vásárlás, a nemesfém árát egyre inkább Kína, illetve a jegybankok húzhatják feljebb. 

Jegybankok fûtik az arany piacát


Mennyire elég a PIIGS országok tartaléka? 

Az elmúlt években, mióta a piacokat lázban tartja az európai adósságválság, számos alkalommal merült fel, az egyes bajban lévõ periféria országok (Portugália, Írország, Olaszország, Spanyolország, Görögország) miért nem értékesítik saját tulajdonú aranykészleteiket, vagy miért nem használják legalább fedezetként a nekik nyújtott támogatásokra vagy a kibocsátott államkötvényekre. Tavaly nyáron például a Finnek igyekeztek elérni - sikertelenül - hogy a Görögországnak nyújtott európai segítségért a görög aranykészlet szolgáljon fedezetként, amennyiben nem tudnák visszafizetni a segélyeket. 

A görög adósság lefelezése után a 112 tonnás görög aranytartalék továbbra is az államadósság alig 2,3 százalékát teszi ki, vagyis ennek értékesítésével aligha javulna az ország adóssághelyzete. Nincs ez másképp a többi periféria országnál sem. Miközben az egyes eurózóna tagállamok saját devizakészletei jelentõsen leapadtak, az aranykészletek a nemesfém drágulásával felértékelõdtek, így Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban az arany már a szuverén külsõ tartalékuk több mint 70 százalékát teszi ki, az államadósságnak viszont legfeljebb 6 százalékát. 

Jegybankok fûtik az arany piacát


Egyedül a rendkívül magas, 382 tonnás aranytartalékkal rendelkezõ Portugália tudná aranytömbjeinek értékesítésével adósságát bõ 10 százalékkal csökkenteni, ami idõrõl idõre fel is merül a médiában. A sor másik végén Írország áll, amely mindössze 6 tonna aranyat tudhat magáénak, ami a teljes államadósságának 0,22 százaléka. A nagyjából 15 milliárd dollárt érõ spanyol tartalékok a 100 milliárd eurós bankmentõ csomaghoz képest is igen elenyészõ nagyságúak, az olasz és francia aranytömbök viszont egyenként 130 milliárd dollárt tesznek ki, ami az adósságuk nagyjából 6 százalékára elegendõ.

Forrás: www.portfolio.hu

Kommentek

Felhasználónév:
E-mail:
Nem publikus
 
 

Hírlevél feliratkozás


Terméket elhelyeztük a kosárba!
Tovább vásárolok Vásárolok