Igaz a közhely: kellõen hosszú idõ alatt a részvénybefektetések minden mást vernek. Akinek 1995. március 12-én volt 100 forintja (emlékezetes nap, akkor fogadták el a Bokros-csomagot), és a Budapesti Értéktõzsde részvényindexbe, a BUX-ba, vagy egy azt leképezõ részvénycsomagba tette, mára tisztességesen meggazdagodott. (A 100 forint persze csak egy technikai szám, ami a nagyságrendeket mutatja; a legtöbb vizsgált befektetéshez értelemszerûen ennél több kellett.)

A nyertesek

A BUX (ami arányosan tükrözi a legfontosabb magyar részvények teljesítményét ) ebben az idõszakban évente átlagosan 19,81 százalékkal emelkedett, ezzel a 100 forintos befektetésbõl mára majdnem 2400 forint lett (persze akkori értéken nem annyit ér az inflációs hatás miatt, amit cikkünk végén láthat). Ez a hozam ráadásul a rossz idõszakok tõzsdei teljesítményét is tartalmazza, számításunk ugyanis úgy készült, hogy a 100 forint indulótõkéhez és annak hozamaihoz a 18 év alatt egyszer sem nyúltunk hozzá (mint ahogyan más befektetéseknél is abból indultunk ki, hogy 18 év alatt egyszer sem ugrottunk ki és be az üzletbõl, illetve üzletbe).

A múltbeli tõzsdei hozamokat persze nem szabad kivetíteni a jövõre, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a következõ évtizedekben is ilyen hozamot biztosít a Budapesti Értéktõzsde. De az biztos, hogy ezt az átlaghozamot a világ bármelyik befektetõje szívesen elfogadná.

Szépen hozott az állampapír

Az 1995-tõl 2012 októberéig tartó idõszakban a magyar államkötvények évente átlagosan 12,58 százalékot hoztak, ezzel a teljesítménnyel a kezdeti befektetés mára 800 forintra duzzadt. (A kötvénypiaci teljesítményt csak 1996. december 31-tõl mutatja a MAX index, elõtte a jegybanki alapkamattal számoltunk, mert más adat nincs.) Az állampapírpiac ezzel a teljesítménnyel dobogós helyezést ért el.

Az állampapírok viszonylag biztonságos befektetésnek számítanak, bár ezt a vélekedést az elmúlt évek államadósság-válságai rendesen megkoptatták, és általában, nem változó kamatozású kötvények vásárlása esetén kiszámítható hozamot is adnak. Ezek tükrében ez a teljesítmény is kifejezett vonzónak mondható.

Ennek ellenére a lakosság egészen az utóbbi idõkig nem nagyon kedvelte ezt a befektetési fomát, a lakossági megtakarítások csupán néhány százaléka került az állampapírpiacra. Bár ez az arány a kormányzati kampánynak köszönhetõen nagyot javult idén – az ÁKK az egész évre tervezett eladások kilencszeresét hozta össze szeptember közepéig – a nyugati átlagnál még így is kevesebb ilyen befektetésünk van. Eközben a külföldiek kezében lévõ állomány 4800 milliárd forintos rekordszintre emelkedett.

A vesztesek

A vizsgált 18 év alatt a dollár forinthoz viszonyított árfolyama sok cikkcakkot tett, de nekünk most csak az 1995-ös kezdõ és a mostani végpont a fontos. Elõbbi 120, utóbbi 220 forint, amihez hozzájön az évente átlagosan elérhetõ dollárkamat is.

Ezt becsülni nehéz, mert a kamat mindig bankfüggõ, de átlagosan 3-4 százalék közötti értékkel számolhatunk. Ezekkel a paraméterekkel azt lehet mondani, hogy a kezdeti százasból mára 330 forint lett, ami évente nagyjából 7 százalékos hozamot jelent. Ezzel azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a dollárbefektetés volt a legrosszabb választás a vizsgált idõtávon és eszközkategóriákban. A 7 százalék ugyanis negatív reálhozamot jelent.

Az 1995-2011 között periódusban az éves átlagos infláció 9,5 százalék volt, tehát ahhoz, hogy a százas vásárlóértéke mára ne változzon, a befektetésüknek legalább ezt a hozamot kellet volna produkálnia. Az akkori száz forint vásárlóértéke ma 470 forintnak felel meg, az a befektetés tehát, ami ezt a teljesítményt nem érte el, reálveszteséget okozott a megtakarítóknak. Ez az összehasonlításban szereplõ megtakarítási formák közül csak a dollár-forintra igaz, aki ezt választotta, az nagyon rossz lóra tett.

Arany vagy lakás?

A dollárnál valamivel jobb választás volt az amerikai S&P részvényindex-befektetés. Ezen a számlán ma 558 forintunk lenne, ami átlagosan 10,28 százalékos éves hozammal egyenlõ. Tudjuk, az amerikai részvénybefektetés a hazai megtakarítók körében nagyon ritka, az összehasonlításba inkább csak azért került bele, hogy érzékelhetõ legyen a hozamkülönbség a világ egyik legnépszerûbb indexe és a hazai eszközök között. A dollárbefektetéssel szemben az S&P legalább az inflációt verte, de ezzel is csak hátulról a második teljesítményt adta.

Az amerikai indexnél az arany és a lakásvásárlás is jobb befektetésnek bizonyult. Az átlagos budapesti négyzetméterárak 18 év alatt a 4,3-szorosukra emelkedtek, amihez hozzá lehet számítani a lakáskiadásból befolyó pénzt, viszont le kell vonni belõle a lakás fenntartásával, felújításával kapcsolatos összes költséget. A kerületek, sõt, kerületrészek közötti nagy árkülönbségek miatt itt is csak durva becslést adhatunk: a végeredmény nagyjából 700 forint körül van, ami 11,7 százalékos hozamot jelent.

Az utóbbi évek slágerterméke, az arany meg tudta verni a pesti lakást. Az arany ráadásul évtizedes visszatekintésben is nagyon jól teljesített, bár a valódi emelkedés igazából csak a 2000-es évek elsõ felében indult. Az aranynál sajnos bezavar a devizaárfolyamok változása. A nemesfémet ugyanis a nemzetközi piacokon dollárban jegyzik, minden más, így a forintból vásárolt aranybefektetés is csupán egy viszonyszám, amit a a dollárban mért aranyár-változásból és a devizaárfolyamok mozgásából kevernek ki. Azt lehet mondani, hogy az arany az összevetés idõszakában évente átlagosan 12,92 százalékos hozamot produkált, így a kezdeti százasunkból mostanra 846 forint lett. Ezzel az arany a budapesti tõzsde mögött a második helyen végzett.

Itt a végeredmény

Azt mondhatjuk, hogy messze a legjobb befektetés a magyar részvények tartása volt, mögötte közel egy szinten az arany-lakás-állampapír hármas jön. Hátrébb kullog a deviza alapú részvénybefektetés, a legrosszabb pedig a sima dollár alapú bankszámla volt.

Hogy lehet ez? A 10-12 százalékos hozamok nincsenek is olyan messze a 20 százaléktól! Akkor miért háromszoros, miért nem csak kétszeres a BUX-elõny? Tényleg meglepõ, de a kamatos kamat hosszú távon ezt teszi a pénzzel. Évtizedes távlatokban 1-2 százalékpontos tartós hozamrés is jó nagy különbséget eredményez két befektetés között, a 8 százalékos elõny pedig már nagyságrendi különbséget ad – már csak ezért sem érdemes a megtakarításokat hosszú távon a párnahuzatban aszalni, vagy lekötés nélkül a bankban tartani, ami Magyarországon sajnos nagyon gyakori.

Forrás: www.portfolio.hu

Aranymagyarorszag.hu megjegyzése a cikkhez: ezt egy olyan gazdasági magazin jelentette meg, aki maga is érdekelt a tõzsdei befektetésekben. ( Portfolio Online Trader) , így még nagyobb elismerés (beismerés) az arany 2. helye, még ha csak rövid említést kapott is.

Azt is tegyük hozzá, hogy a befektetési arany birtoklása közben nem kellett lerágnunk a körmünket az izgalomtól és senki sem vesztette el a teljes befektetését, mint például 2008-ban a nagy BUX zuhanásban.