A hazai megtakarításoknak a hazai gazdaságba kell áramolnia – mondta Király Júlia , az MNB alelnöke a rendezvényen. Szerinte nem jó alternatíva, ha a lakossági megtakarítások állampapírba áramolnak, azoknak ugyanis a hazai gazdaságot kell élénkíteniük. Azt viszont nem tartja gondnak, ha a magánszemélyek egyszerû befektetéseket, például bankbetéteket választanak, de megfelelõek a jelzálogkötvények és a befektetési alapok is. Az alelnök szerint jelenleg magas az ország államadóssága és a lakosság devizában nyilvántartott tartozása és az ország külsõ adóssága is, ezért a pénzügyi rendszer és a gazdaság nagyon sérülékeny. Az adósságok lebontása hosszú folyamat, ezért a növekedési pálya elérése idõbe telik. Az utóbbi idõk kormányzati intézkedései nem ösztönzik, hanem visszavetik a megtakarítási hajlandóságot.
Körülbelül egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy Magyarországon a hitelek és a betétek aránya helyreálljon – vélte Suppan Gergely , a Takarékbank vezetõ elemzõje. Mint mondta, 2003-2008 között 180 százalékra nõtt a hitel-betét mutató, ami azóta 122 százalékra mérséklõdött. Szerinte a hitelezés csak akkor indulhat be, ha a mutató újra 100 százalékra esik vissza, ehhez azonban mintegy 1 000 milliárddal kellene növelni a megtakarítási állományt, ami szerinte akár tíz évig is eltarthat. Az elemzõ a jegybank alelnökével ellentétben úgy vélte, hogy a lakossági megtakarításoknak állampapírokba is kell áramolnia és hasonló nagyságrendben kell nõnie, mint a bankbetéteknek.

A tervezett európai bankunió egyelõre csak egy magas szinten megfogalmazódó politikai vízió – mondta a PSZÁF alelnöke a szervezet a konferenciájn. Balogh László szerint az EU vezetése jelenleg koncepciót dolgoz ki az Európa Tanács következõ ülésére, arról, hogyan lehet létrehozni egy európai szintû betétbiztosítás, bankszanálási és uniós bankfelügyeleti rendszert.

A magyar lakosság pénzügyi ismeretei átlag feletti, a pénzzel kapcsolatos magatartása viszont átlag alatti – derül ki egy friss nemzetközi felmérésbõl. Szalay György, az MNB Pénzügyi Kultúra Központ vezetõje elmondta: az OECD és a Nemzetközi Hálózat a Pénzügyi Oktatásért (INFE) négy kontinens 14 országában végzett felmérést a pénzügyi ismeretekrõl. A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság matematikai és pénzügyi ismeretei nagyon jók. A megkérdezettek 61 százaléka ért a kamatszámításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ezen a téren még Norvégia és Észtország ért el jó eredményeket. A legrosszabbak között található Albánia és az Egyesült Államok is.

A megkérdezettek 57 százaléka többre becsüli a jövõben kapott nagyobb értéket a jelenbeli kisebbnél – ez kedvezõ lenne a takarékosság és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából, mindez azonban nem tükrözõdik a pénzügyi magatartásban. A Magyarországon megkérdezetteknek csak 33 százaléka készít családi költségvetést, míg például Malajziában az arány 75 százalék. A felmérésbõl az is kiderül, hogy a lakosság 52 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 25 százalékának csak lakossági folyószámlán van pénze, csak 15-17 százalék keres összetettebb megtakarítási lehetõségeket. Az is kiderült, hogy pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor a magyar lakosságnak csak 37 százaléka hasonlítja össze több cég termékét, egyharmaduk azonban minden elõzetes tájékozódás nélkül igényel szolgáltatást. A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevõk kevesebb mint 5 százaléka fordul független tanácsadóhoz.

 Szerzõ: Világgazdaság Online - G. J.

Érdekes, hogy a befektetési aranyat, mint lehetõséget meg sem említik a "befektetési szakértõk". Vajon miért? Mert nem örülnének neki a bankok? A sors fura fintora, hogy több bank is lobbizik azért, hogy a törvények lehetõséget biztosítsanak számukra a befektetési arany forgalmazására. Az EU-ban a legtöbb bank forgalmaz aranyat!

Aranymagyarország