Hiába tört meg az arany menetelése a tavalyi év második felében, a legfõbb nemesfém így is 10 százalékot drágult. Bár a rövidebb távon spekuláló befektetõk nagy mértékben kitáraztak az év második felében, a fizikai arany iránt tovább nõtt a kereslet, ami kompenzálta a tõzsdei arany alapok eladásait. Az arany kereslet így közel 0,4 százalékkal nõtt tavaly. Az arany iránti bizalmat növelte, hogy a jegybankok továbbra is élénk érdeklõdést mutattak a sárga fém iránt, a fejlõdõ jegybankok vásárlásaival a világ jegybankjainak aranykészlete 1964 óta nem látott mennyiséggel bõvült. A magas árak a bányákat is kitermelésük fokozására sarkallta, az arany újrahasznosításának csökkenése azonban ellensúlyozta a kínálat növekedését - derült ki a WGC legújabb jelentésébõl.
Összességében igen sikeres volt a 2011-es év az arany szempontjából. Az arany iránti kereslet 2010-hez képest 0,4 százalékkal, 4067 tonnára nõtt, ami megközelítõleg 205,5 milliárd dollárt ért. A keresletet elsõsorban a fizikai arany befektetési célú vásárlás hajtotta, miközben az ékszerkészítõk és ipari szereplõk vásárlásai a növekedési kilátások romlása ellenére is szinten maradtak tavaly. A tõzsdén kereskedett alapokon (ETF-eken), illetve befektetési alapok keresztül érkezõ kereslet viszont 2010 után 2011-ben is csökkent, miután a rövidebb távon spekuláló befektetõk augusztus után nagy mértékû kitárazásba kezdtek. Összességében a befektetõi kereslet súlya így nem változott, csupán az arany alapoktól az érmék és tömbök felé tolódott.