5 éves árfolyam
Gold Chart
1 éves árfolyam
Gold Chart
1 napos grafikon
Gold Chart

Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának idõszaka

2012.03.26. 11:39 - Piaci hírek

 A februári év/év alapú infláció 5,9 százalékra ugrott, ami felveti a kérdést, volt-e, van-e, lesz-e nálunk pozitív reálkamat, azaz meg tudunk-e úgy takarítani, hogy a pénzromlás nem viszi el a kamatainkat. A kérdés azért is van folyamatosan napirenden, mert a világméretû adósságválság problémájának egyik megoldása lehet az adósságok (a megtakarítások) elinflálása, akkora infláció gerjesztése, amit az állampapírok és más adósságok hozama nem tud követni. Ekkor lényegében a megtakarítókkal fizettetik meg a számlát, õk reálértékben veszítenek pénzükbõl, mint azt már tapasztalni lehet az USA-tól Németországon át Nagy-Britanniáig több helyen.

A nem akciós kamatok többnyire nem sokat érnek

Miután decemberben még csak 4,1 százalékos volt az infláció (januárban már 5,5 százalék), eddig ez a probléma nálunk nem látszott komolynak, a külföldiek is szívesen vették állampapírjainkat azok magas (reál)hozama miatt. Most azonban már rengeteg mezei, nem akciós banki lekötés létezik, amelynek kamata évi 5,9 százalék alatt van, még a kamatadó fizetése elõtt is. A nem akciós egy éves lekötések közül a PSZÁF adatai szerint csak a legjobbak közelítik meg az évi hét százalékot, a legtöbb az évi hatot sem éri el. Ezek az ajánlatok már negatív reálkamatot tartalmaznak, vagyis a polgár jobban járna, ha elköltené a pénzt, mert egy év múlva a kamattal együtt is alacsonyabb lesz annak vásárlóértéke.Sokan követik el a hibát, hogy összekeverik, ezért elõször is fontos emlékeztetni arra, hogy az említett 5,9 százalékos inflációs mutató a múlt, a mostani betéti kamatok pedig a jövõre vonatkoznak. Nos, az adatok azt mutatják, hogy legalábbis az utóbbi egy évben bizony akarva vagy akaratlanul, de elinflálták a magyarországi lakossági megtakarításokat. A lekötött betétek átlagos (összegekkel súlyozott) kamata ugyanis az MNB adatsora szerint tavaly februárban csak 5,37 százalék volt, ezt kell összevetni az 5,9 százalékos inflációval, azaz az átlagbetétes pénze veszített értékébõl. (A folyószámláknál persze sokkal nagyobb a veszteség, csak 1,94 százalékos volt az akkori átlagkamatuk.)

 

Négy éve nem volt negatív reálkamat

Ha megnézzük a hosszabb távú idõsorokat – egymás mellé tesszük az átlagos lekötött betéti kamatot az egy évvel késõbb kijövõ inflációs adatokkal, mint a 2011 februári kamatot a 2012 februári év/év inflációval -, akkor azt látjuk, hogy utoljára a 2006 végén-2007 elsõ felében befektetõk értek el negatív reálkamatot. Ráadásul az idõsorok nem tartalmazzák az esetleges kamatadó-fizetés hatását, amit csak a tbsz-számlák segítségével lehet csökkenteni vagy kivédeni. Amint „Az elérhetõ reálkamat nagysága” címû ábránkon látszik, a reálkamat az utóbbi több mint 11 évben negyedszer csúszik mínuszba. (Az adatok forrása az MNB.)Mit tehetünk, ha ezt el akarjuk kerülni, ha pozitív reálkamatot akarunk? Amint említettük, a februári infláció a 2011. februárjában egy évre lekötött betétekkel vethetõ össze jól, a mostani kamatajánlatok pedig majd az egy év múlva közzétett inflációs adat fényében lehetnek értékelhetõk. Tehát egy nem ismert adathoz kell igazodnunk, ehhez prognózisokat használhatunk fel.

 

Inkább hagyjunk rá egy kicsit, mert ki tudja…

Legutóbb a Századvég Gazdaságkutató 5,4 százalékos átlagos inflációt jósolt erre az évre, a JP Morgan 5,0-5,5 százalékot prognosztizált, a GKI honlapján jelenleg kereken öt százalék szerepel. A februári, meglepetést okozó adat közzététele után valószínûleg sok helyen még dolgoznak a becslések pontosításán. Ha pesszimisták vagyunk, ráhagyunk egy kicsit és évi hat százalékhoz közeli értékre számítunk, valamint a számlafenntartás, átutalás stb. költségeivel is kalkulálunk, akkor arra jutunk, hogy évi nettó hat százalék körüli kamatot kéne kapnunk ahhoz, hogy nyugodtan aludjunk.Az akciós betétek kamatai ezt általában jóval meghaladják, azok azokban – kevés kivétellel – nem alkalmazhatók TBSZ-számlán, azaz nincs rájuk adókedvezmény. Következésképpen a hat százaléknál magasabb bruttó kamatot kell kapnunk ahhoz, hogy ennyi megmaradjon a 16 százalékos adó után. Ez 6/0,84, azaz 7,14 százalékos bruttó kamatnál valósul meg. Ez tehát körülbelül a határ, amelynél még érdemes megtakarítani.

 

Nyolc százalék felett már csak jól járhatunk?

Szerencsére ennél jóval kedvezõbb ajánlatok is vannak a piacon, számos akciós kamat van évi 8,0-8,5 százalék között, egy éves lekötések esetén, általában frissen a bankba kerülõ pénzekre. A hazai befektetõ tehát nincsen rossz helyzetben, ha az inflációs prognózisok nem tévednek nagyon nagyot, pozitív reálkamatot érhet el, nem fog pénze értéke csökkenni.

Nagyobb összeg és éves lekötések esetén érdemes lehet évrõl évre másik bankhoz vándorolni, pár hónapos kamatakciókért valószínûleg nem, ki kell számolni a várható nyereséget. Érdemes megfontolni a három vagy öt éves, inflációkövetõ, jelenleg 9,3-9,5 százalékos kamatozású államkötvények vásárlását is, amelyek automatikusan követik az inflációt, és így gyakorlatilag kizárt, hogy negatív reálkamatot érjenek el. Ráadásul tbsz-számlára is helyezhetõk, és az Államkincstárnál a legtöbb költségtétel ingyenes. Arra, hogy a többi banknak sikerült-e ezekkel a kötvényekkel versenyeznie, nemsokára visszatérünk.

Forrás: www.privatbankar.hu

Kommentek

Felhasználónév:
E-mail:
Nem publikus
 
 

Hírlevél feliratkozás


Terméket elhelyeztük a kosárba!
Tovább vásárolok Vásárolok