5 éves árfolyam
Gold Chart
1 éves árfolyam
Gold Chart
1 napos grafikon
Gold Chart

Valutaválság! Mi történik, ha a dollár és az euró is összeomlik?

2011.01.24. 20:33 - Piaci hírek
 Forrás: The Economic Collapse 

 

„Kérem segítsen! (Dollárt nem fogadok el)"

Egyes elemzõk arra figyelmeztetnek, hogy a dollár, az amerikai kormány hihetetlen mértéket öltött adóssága, kereskedelmi deficitje és az újabb monetáris mennyiségi enyhítés elindítása miatt, az összeomlás szélén áll. Megint más elemzõk arra hívják fel a figyelmet, hogy az eurót is az összeomlás veszélye fenyegeti a Görögországot, Portugáliát, Írországot, Olaszországot, Belgiumot és Spanyolországot érintõ súlyos szuverén adósságválság miatt. De vajon mi történik, ha mind a dollár, mind pedig az euró összeomlik? Az bizonyos, hogy a világ jelenlegi pénzügyi rendszerén eluralkodna a káosz, de vajon mi emelkedne fel a hamvakból? A világ nemzetei vajon visszatértének jelenlegi valutáikhoz, vagy egy igazi globális valuta születésének lennénk szemtanúi?

Egészen mostanáig egy globális valuta bevezetése a legtöbb ember számára elképzelhetetlen volt. A legtöbb elemzõ még most is úgy érzi, hogy egy egységes világvaluta használata messze van a jelen valóságtól. De vajon mi lenne a helyzet, ha a világ két vezetõ valutájának, az amerikai dollárnak és az eurónak az egyidejû összeomlása „kellõ mértékû káosz” okozna a világban? Egy ilyen esemény vajon elegendõ motiváció lenne a világ vezetõinek egy új pénzügyi világrend elfogadásához? Reménykedjünk abban, hogy a válasz nem. Azt azonban nehéz tagadni, hogy a világ egy súlyos valutaválsághoz közeledik, és az amerikai dollár és/vagy az euró összeomlása végérvényesen megváltoztatná a világot, amelyben élünk.

Sok ember valószínûleg nem értesült arról (és hogyan is értesülhetett volna, hiszen a legtöbb média nem tartotta említésre méltónak), hogy a napokban Kína és Oroszország megállapodtak, hogy mostantól a dollár helyett kizárólag egymás valutáiban kereskednek egymással.  

A legtöbb ember nem fogja fel ennek az eseménynek az jelentõségét.

Az a tény, hogy mostanáig a dollár volt a világ vezetõ tartalékvalutája, óriási elõnyt jelentett az USA gazdasága számára. Most azonban egyik ország a másik után veszíti el a dollárba vetett bizalmát és fokozatosan más lehetõségek után néz.

Az amerikai kormány bejelentése a második monetáris mennyiségi enyhítés elindításáról komoly nemtetszést váltott ki a világ számos országában. Sok gazdaság évtizedeken keresztül dolláralapú eszközökbe fektette tõkéjét. Ezek a gazdaságok nem nézik jó szemmel, hogy befektetéseik egyre kevesebbet érnek.

Zhu Guangyao, Kína pénzügyminiszter helyettese erõs kritikával illette az amerikai kormány döntését a második mennyiségi enyhítés jóváhagyásáról:

„Az Egyesült Államok kormánya, mint a világ vezetõ tartalékvalutájának kibocsátója, felelõsséggel tartozik a globális piacok stabilitásáért is, így a döntés a második mennyiségi enyhítés elindításáról súlyos felelõtlenség volt, hiszen az extra likviditással veszélybe sodorták a felemelkedõben lévõ piacokat.”

Wolfgang Schaube, német pénzügyminiszter még élesebben fogalmazott. Szerinte a Federal Reserve jelenlegi politikája „sötétben tapogatózás”, és felháborítónak tartja hozzáállásukat.

„A végeláthatatlan köztartozások átvállalásával és a FED politikáján keresztül hihetetlen mennyiségû pénzt pumpáltak a gazdaságba. Az eredmény katasztrofális.”

Hová vezet mindez?

Amennyiben a FED nem hagy fel a pénzügyi rendszer dollárral történõ elárasztásával, a világ többi országa elõbb vagy utóbb faképnél hagyja a dollárt és az amerikai kincstárjegyeket.

Egy ilyen esemény katasztrofális következményekkel járna.

A gond ott van, hogy nemcsak az amerikai dollár van bajban. Az euró is rozoga lábakon áll.

Elég, ha megnézzük, milyen komoly gondokkal küzd Európa néhány vezetõ országa…

- A Standard & Poor’s leminõsítette Írország hitelbesorolását és arra figyelmeztetett, hogy a leminõsítés folytatódhat. Írország idei költségvetési deficitjét 32%-ra becsülik, pénzügyi rendszerét pedig piramisjátékhoz hasonlítják. Az ír kormány nem is olyan rég jelentette be, hogy nemzetközi pénzügyi segítséget kért, amit az EU jóváhagyott. A mentõcsomag  összege elérte 90 milliárd eurót, bár egyes elemzések szerint, az ír bankrendszer megmentéséhez legalább 120 milliárd euróra lenne szükség. A mentõcsomag azonban feltételekkel érkezik. Az ír kormány drákói megszorító intézkedéseket kénytelen bevezetni.

- Az elemzõk szerint Portugáliának legalább 50 milliárd eurós mentõcsomagra lesz szüksége. A portugál kormány is komoly megszorító intézkedéseket kényszerült bevezetni, aminek az emberek nem nagyon örülnek. A szerdai országos sztrájk eredményeként szinte leállt az élet Portugáliában.

- A helyzet annyira súlyos, hogy Luis Amado, külügyminiszter szerint gyors megoldás hiányában „országa az euró övezet elhagyására kényszerülhet”.

- Görögország volt az elsõ segítségre szoruló európai nemzet, és egyes hírek szerint további kisegítésre is szükségük lehet. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2009-re vonatkozó görög hiány a korábban hitt 13,6% helyett valójában a GDP 15,4%-a volt. Úgy tûnik a görög problémák nem értek véget.

- Belgium államadóssága elérte az ország éves bevételének 100%-át, az adósság finanszírozása pedig egyre többe kerül az országnak.

- Spanyolország szintén bajban van. A 10-éves futamidejû spanyol állampapírok kamatai ijesztõen megemelkedtek az elmúlt néhány nap során, az ország munkanélküli rátája pedig jelenleg 20%-on áll.

- A New York Times cikkében Jordi Galí, a barcelonai Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet igazgatója azt mondta, hogy a spanyol gazdasági bajokról szóló hírek önbeteljesítõ jóslatokká válhatnak…

„Ha a befektetõk problémákra számítanak Spanyolországban, akkor a problémák valósággá fognak válni. A helyzetet az is rontja, hogy minél inkább csökken a hajlandóság az ország köztartozásainak megvásárlására a befektetõk részérõl, annál magasabbra emelkedik a tartozás után fizetendõ kamat, és ezzel együtt a költségvetési hiány és a visszafizetendõ adósság teljes összege.”

Vajon elképzelhetõ, hogy ez a szuverén adósságválság az euró összeomlásához vezessen?

A válasz attól függ, kit kérdezünk meg az ügyben.

Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap vezetõje szerint az euró összeomlásának esélye „nulla”. „Egyáltalán nincs veszély. Az euró összeomlása elképzelhetetlen,” nyilatkozta.

Más európai vezetõk nem ennyire biztosak ebben.

Herman Van Rompuy, az EU elnöke nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy amennyiben egyes gyengébb európai gazdaságok az euró feladására kényszerülnek, az az Európai Unió teljes összeomlásához vezethet. „Az euró bukása, Európa bukását jelentené,” mondta.

De vajon ez tényleg bekövetkezhet a közeljövõben?

Nem valószínû. A tény azonban, hogy Európa vezetõ politikusai elismerik ennek lehetõségét, bizonyítja a helyzet súlyosságát.

Mi történne tehát a dollár és az euró együttes összeomlása esetén?

A világ számos vezetõje nyíltan beszél egy igazi globális valuta bevezetésének szükségességérõl, álláspontjukat azzal támasztva alá, hogy egy egységes valuta használata véget vetne a valutaháborúnak.

A világ 420 legnagyobb bankját és pénzintézetét képviselõ Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF- Institute of International Finance) szintén az egységes világvaluta bevezetését sürgeti.

 Az IMF már nevet is adott az új globális valutának. Az IMF stratégiai dokumentuma „bancor” néven emlegeti a világnak szánt egységes pénzt.

Bekövetkezhet-e mindez? Egy dolog biztos. Óriási válság szükséges ahhoz, hogy a világ országai elfogadjanak egy új pénzügyi világrendet. Az is igaz, hogy ettõl sajnos nem járunk messze. Vajon a dollár és az euró hamvaiból emelkedik fel ez a sokat emlegetett új világrend?

Reméljük nem. Reménykedjünk abban, hogy a dollár és az euró még bírják egy darabig, mert ha egyszer valóban összeomlanak, a világ örökre megváltozik. 

 

Kommentek

Felhasználónév:
E-mail:
Nem publikus
 
 

Hírlevél feliratkozás


Terméket elhelyeztük a kosárba!
Tovább vásárolok Vásárolok